| dbo:abstract
|
- A Hammádida-dinasztia berber eredetű uralkodócsalád, a Zírida-dinasztia egy ága, amely a 11. század eleje és a 12. század közepe között uralkodott egy észak-afrikai területen, ami nagyjából a mai Algériának felel meg. A Hammádidák fővárosa kezdetben Beni Hammád erődje volt (ma világörökségi helyszín), majd a Banú Hilál törzs támadásai miatt 1090-ben tették át a székhelyüket. A dinasztiát a Banú Hilál törzsek támadásai gyengítették meg, miután Zírida rokonaik a 11. század közepén kikiáltották függetlenségüket a mai Kairóból uralkodó Fátimidáktól és azok fellázították az arab törzseket. A Hammádidák még a Zírídák előtt fellázadtak a Fátimidák uralma ellen, visszautasították az iszmáiliták síita doktrínáját, visszatérve a szunnita iszlám értelmezéséhez. A bagdadi Abbászida uralkodókat ismerték el a muszlimok kalifájának. A Hammádida uralomnak végül a magrebi Almohádok terjeszkedése adta meg a kegyelemdöfést. (hu)
- A Hammádida-dinasztia berber eredetű uralkodócsalád, a Zírida-dinasztia egy ága, amely a 11. század eleje és a 12. század közepe között uralkodott egy észak-afrikai területen, ami nagyjából a mai Algériának felel meg. A Hammádidák fővárosa kezdetben Beni Hammád erődje volt (ma világörökségi helyszín), majd a Banú Hilál törzs támadásai miatt 1090-ben tették át a székhelyüket. A dinasztiát a Banú Hilál törzsek támadásai gyengítették meg, miután Zírida rokonaik a 11. század közepén kikiáltották függetlenségüket a mai Kairóból uralkodó Fátimidáktól és azok fellázították az arab törzseket. A Hammádidák még a Zírídák előtt fellázadtak a Fátimidák uralma ellen, visszautasították az iszmáiliták síita doktrínáját, visszatérve a szunnita iszlám értelmezéséhez. A bagdadi Abbászida uralkodókat ismerték el a muszlimok kalifájának. A Hammádida uralomnak végül a magrebi Almohádok terjeszkedése adta meg a kegyelemdöfést. (hu)
|
