| dbo:abstract
|
- A hanbok (hangul: 한복, handzsa: 韓服), Észak-Koreában: csoszonot (hangul: 조선옷, handzsa: 朝鮮옷, RR: joseon-ot), hagyományos koreai öltözék. A idejében (1-7. század) jelent meg az alapdizájn, ami azóta számos változáson esett át, főként a női hanbok. A környező országok viseletei is befolyásolták a megjelenését, különösen a kínai és a mongol öltözékek. A hanbok két alapvető részből áll, ez a nők esetében a csogori (jeogori) (저고리, kabátka, felsőrész) és a cshima (chima) (치마, szoknya), a férfiaknál a csogori (jeogori) és a padzsi (baji) (바지, nadrág), ezen felül azonban számos ruhadarab egészíti ki. A Csoszon (Joseon)-korban a ruha anyaga, színe jellemző volt a viselője társadalmi helyzetére, a férfiak esetében igen fontos kiegészítőnek számítottak a különféle , melyek a férfi rangját, foglalkozását, hivatali beosztását is tükrözték. A nők kiegészítőként különféle hajtűket használtak, a gazdag hölgyek és a kiszengek (gisaengek) körében elterjedt volt a terjedelmes, díszített, nehéz paróka is. Az egyes családi és nemzeti ünnepek, konfuciánus ceremóniák alkalmával a koreaiak csak meghatározott öltözékeket viselhettek. A modern időkben a hanbokot csak különleges eseményeken, ünnepek alkalmával, esküvőkön, temetéseken hordják a koreaiak, a mindennapokból kiszorította a hanbokot a nyugati stílusú öltözködés. A hanbok jelenkori népszerűsítéséhez hozzájárultak a szaguk (saguk)ok, azaz a történelmi jellegű televíziós sorozatok, amelyek számára sok esetben neves divattervezők készítik el a kosztümöket. (hu)
- A hanbok (hangul: 한복, handzsa: 韓服), Észak-Koreában: csoszonot (hangul: 조선옷, handzsa: 朝鮮옷, RR: joseon-ot), hagyományos koreai öltözék. A idejében (1-7. század) jelent meg az alapdizájn, ami azóta számos változáson esett át, főként a női hanbok. A környező országok viseletei is befolyásolták a megjelenését, különösen a kínai és a mongol öltözékek. A hanbok két alapvető részből áll, ez a nők esetében a csogori (jeogori) (저고리, kabátka, felsőrész) és a cshima (chima) (치마, szoknya), a férfiaknál a csogori (jeogori) és a padzsi (baji) (바지, nadrág), ezen felül azonban számos ruhadarab egészíti ki. A Csoszon (Joseon)-korban a ruha anyaga, színe jellemző volt a viselője társadalmi helyzetére, a férfiak esetében igen fontos kiegészítőnek számítottak a különféle , melyek a férfi rangját, foglalkozását, hivatali beosztását is tükrözték. A nők kiegészítőként különféle hajtűket használtak, a gazdag hölgyek és a kiszengek (gisaengek) körében elterjedt volt a terjedelmes, díszített, nehéz paróka is. Az egyes családi és nemzeti ünnepek, konfuciánus ceremóniák alkalmával a koreaiak csak meghatározott öltözékeket viselhettek. A modern időkben a hanbokot csak különleges eseményeken, ünnepek alkalmával, esküvőkön, temetéseken hordják a koreaiak, a mindennapokból kiszorította a hanbokot a nyugati stílusú öltözködés. A hanbok jelenkori népszerűsítéséhez hozzájárultak a szaguk (saguk)ok, azaz a történelmi jellegű televíziós sorozatok, amelyek számára sok esetben neves divattervezők készítik el a kosztümöket. (hu)
|
| prop-hu:szöveg
|
- női részei: 1. , 2. , 3. , 4. , 5. , 6. (hu)
- férfi részei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. u 7. 8, 11. 9. 10. 12. 13. (hu)
- női részei: 1. , 2. , 3. , 4. , 5. , 6. (hu)
- férfi részei: 1. 2. 3. 4. 5. 6. u 7. 8, 11. 9. 10. 12. 13. (hu)
|
