| dbo:abstract
|
- Harappa (urdu/pandzsábi: ہڑپّہ) régészeti lelőhely Pakisztánban, Pandzsáb tartományban. A helyszín egy bronzkori erődített város romjait tartalmazza, amely az Indus-völgyi civilizációnak volt része. Az Indus-völgy civilizáció (más néven Harappai civilizáció) legkorábbi gyökerei kb. Kr. e. 6000-ig vezethetők vissza. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy e civilizáció már 2000 évvel korábban kialakult, mint azt korábban gondolták. A két legnagyobb ismert város, a Mohendzsodáro és Harappa kb. Kr. e. 2600 körül jelent meg az Indus folyó mentén és fénykoruk kb. Kr. e. 1700-ig tartott. Az egykori város 5 km átmérőjű területen feküdt, és egy nagyon megerősített vár védte. A város utcái derékszögben metszették egymást, és a legtöbb házban volt fürdőszoba és mellékhelyiség.A város téglából épült fel, de a téglaanyagának nagy részét – még mielőtt a rendes régészeti feltárás megindult volna – vasútépítéshez hordták el ágyazatnak. Lakóiról nagyon keveset tudunk. Civilizációjuk ismerte az írást és számos lelet ránk maradt, azonban nyelvüket máig sem sikerült megfejteni a kutatóknak. A katona- és gyilkosságábrázolások hiányából a kutatók arra következtettek, hogy e kultúra területén – Egyiptomtól és Mezopotámiától eltérően – évszázadokon át béke honolt. (hu)
- Harappa (urdu/pandzsábi: ہڑپّہ) régészeti lelőhely Pakisztánban, Pandzsáb tartományban. A helyszín egy bronzkori erődített város romjait tartalmazza, amely az Indus-völgyi civilizációnak volt része. Az Indus-völgy civilizáció (más néven Harappai civilizáció) legkorábbi gyökerei kb. Kr. e. 6000-ig vezethetők vissza. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy e civilizáció már 2000 évvel korábban kialakult, mint azt korábban gondolták. A két legnagyobb ismert város, a Mohendzsodáro és Harappa kb. Kr. e. 2600 körül jelent meg az Indus folyó mentén és fénykoruk kb. Kr. e. 1700-ig tartott. Az egykori város 5 km átmérőjű területen feküdt, és egy nagyon megerősített vár védte. A város utcái derékszögben metszették egymást, és a legtöbb házban volt fürdőszoba és mellékhelyiség.A város téglából épült fel, de a téglaanyagának nagy részét – még mielőtt a rendes régészeti feltárás megindult volna – vasútépítéshez hordták el ágyazatnak. Lakóiról nagyon keveset tudunk. Civilizációjuk ismerte az írást és számos lelet ránk maradt, azonban nyelvüket máig sem sikerült megfejteni a kutatóknak. A katona- és gyilkosságábrázolások hiányából a kutatók arra következtettek, hogy e kultúra területén – Egyiptomtól és Mezopotámiától eltérően – évszázadokon át béke honolt. (hu)
|
