Property Value
dbo:abstract
  • A Harrod–Domar-modell a gazdasági növekedés egy keynesi modellje. A fejlődés-gazdaságtanban a modellt arra használják, hogy a gazdaság növekedési ütemét a megtakarítás és a tőke szintje alapján magyarázzák. A modell azt sugallja, hogy nincs természetes oka a gazdaságok kiegyensúlyozott növekedésének, vagyis az országok gazdasági konvergenciájának. A modellt egymástól függetlenül fejlesztette ki 1939-ben és 1946-ban, bár hasonló modellt Gustav Cassel javasolt már 1924-ben is. A Harrod–Domar-modell volt az előfutára. A neoklasszikus közgazdászok elégedetlenségüket fejezték ki a Harrod–Domar-modellel szemben, különös tekintettel annak következtetéseiből következő instabilitására. Ennek következtében az ötvenes évek vége felé akadémiai párbeszédet kezdődött, amely a Solow–Swan-modell kidolgozásához vezetett. A Harrod–Domar-modell szerint a növekedésnek három fajtája van: az indokolt növekedés, a tényleges növekedés és a növekedés természetes üteme. * Az indokolt növekedési ütem az a növekedési ütem, amelyben a gazdaság nem terjeszkedik a végtelenségig, vagy recesszióba esik. * A tényleges növekedési ütem az ország reál GDP-jének növekedése évente. (Lásd még: bruttó hazai termék és ). * A természetes növekedés ütem pedig az a növekedés, amelyre a gazdaságnak szüksége van a teljes foglalkoztatás fenntartásához. Például, ha a munkaerő évi 3 százalékkal növekszik, akkor a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében a gazdaság éves növekedési ütemének 3 százaléknak kell lennie. (hu)
  • A Harrod–Domar-modell a gazdasági növekedés egy keynesi modellje. A fejlődés-gazdaságtanban a modellt arra használják, hogy a gazdaság növekedési ütemét a megtakarítás és a tőke szintje alapján magyarázzák. A modell azt sugallja, hogy nincs természetes oka a gazdaságok kiegyensúlyozott növekedésének, vagyis az országok gazdasági konvergenciájának. A modellt egymástól függetlenül fejlesztette ki 1939-ben és 1946-ban, bár hasonló modellt Gustav Cassel javasolt már 1924-ben is. A Harrod–Domar-modell volt az előfutára. A neoklasszikus közgazdászok elégedetlenségüket fejezték ki a Harrod–Domar-modellel szemben, különös tekintettel annak következtetéseiből következő instabilitására. Ennek következtében az ötvenes évek vége felé akadémiai párbeszédet kezdődött, amely a Solow–Swan-modell kidolgozásához vezetett. A Harrod–Domar-modell szerint a növekedésnek három fajtája van: az indokolt növekedés, a tényleges növekedés és a növekedés természetes üteme. * Az indokolt növekedési ütem az a növekedési ütem, amelyben a gazdaság nem terjeszkedik a végtelenségig, vagy recesszióba esik. * A tényleges növekedési ütem az ország reál GDP-jének növekedése évente. (Lásd még: bruttó hazai termék és ). * A természetes növekedés ütem pedig az a növekedés, amelyre a gazdaságnak szüksége van a teljes foglalkoztatás fenntartásához. Például, ha a munkaerő évi 3 százalékkal növekszik, akkor a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében a gazdaság éves növekedési ütemének 3 százaléknak kell lennie. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1726559 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 11009 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23739830 (xsd:integer)
prop-hu:authorlink
  • Gardner Ackley (hu)
  • Hans Brems (hu)
  • John Howard Lindauer (hu)
  • William Baumol (hu)
  • Gardner Ackley (hu)
  • Hans Brems (hu)
  • John Howard Lindauer (hu)
  • William Baumol (hu)
prop-hu:chapter
  • An Introduction to Growth Theory (hu)
  • Celebrated Paradigms of Economic Growth (hu)
  • Economic Growth (hu)
  • Mr. Harrod's Model (hu)
  • The One-Country Harrod–Domar Model of Growth (hu)
  • Economic Growth: The Problem of Capital Accumulation (hu)
  • An Introduction to Growth Theory (hu)
  • Celebrated Paradigms of Economic Growth (hu)
  • Economic Growth (hu)
  • Mr. Harrod's Model (hu)
  • The One-Country Harrod–Domar Model of Growth (hu)
  • Economic Growth: The Problem of Capital Accumulation (hu)
prop-hu:edition
  • Second (hu)
  • Third (hu)
  • Second (hu)
  • Third (hu)
prop-hu:first
  • Hans (hu)
  • John (hu)
  • Gardner (hu)
  • James L. (hu)
  • William J. (hu)
  • James H. (hu)
  • Norman F. (hu)
  • Hans (hu)
  • John (hu)
  • Gardner (hu)
  • James L. (hu)
  • William J. (hu)
  • James H. (hu)
  • Norman F. (hu)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
prop-hu:last
  • Cochrane (hu)
  • Ackley (hu)
  • Baumol (hu)
  • Brems (hu)
  • Gapinski (hu)
  • Keiser (hu)
  • Lindauer (hu)
  • Cochrane (hu)
  • Ackley (hu)
  • Baumol (hu)
  • Brems (hu)
  • Gapinski (hu)
  • Keiser (hu)
  • Lindauer (hu)
prop-hu:location
  • London (hu)
  • New York (hu)
  • Glenview (hu)
  • London (hu)
  • New York (hu)
  • Glenview (hu)
prop-hu:page
  • 37 (xsd:integer)
  • 251 (xsd:integer)
  • 325 (xsd:integer)
  • 328 (xsd:integer)
  • 386 (xsd:integer)
  • 426 (xsd:integer)
  • 505 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Macmillan (hu)
  • McGraw-Hill (hu)
  • Wiley (hu)
  • Random House (hu)
  • Scott, Foresman and Co. (hu)
  • Macmillan (hu)
  • McGraw-Hill (hu)
  • Wiley (hu)
  • Random House (hu)
  • Scott, Foresman and Co. (hu)
prop-hu:title
  • Economic Dynamics (hu)
  • Macroeconomic Theory (hu)
  • Macroeconomics (hu)
  • Macroeconomics: Analysis and Policy (hu)
  • Macroeconomic Theory: Statics, Dynamics, and Policy (hu)
  • Quantitative Economic Theory: A Synthetic Approach (hu)
  • Economic Dynamics (hu)
  • Macroeconomic Theory (hu)
  • Macroeconomics (hu)
  • Macroeconomics: Analysis and Policy (hu)
  • Macroeconomic Theory: Statics, Dynamics, and Policy (hu)
  • Quantitative Economic Theory: A Synthetic Approach (hu)
prop-hu:url
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1961 (xsd:integer)
  • 1967 (xsd:integer)
  • 1970 (xsd:integer)
  • 1974 (xsd:integer)
  • 1975 (xsd:integer)
  • 1976 (xsd:integer)
  • 1982 (xsd:integer)
dct:subject
rdfs:label
  • Harrod–Domar-modell (hu)
  • Harrod–Domar-modell (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of