| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Harrod–Domar-modell a gazdasági növekedés egy keynesi modellje. A fejlődés-gazdaságtanban a modellt arra használják, hogy a gazdaság növekedési ütemét a megtakarítás és a tőke szintje alapján magyarázzák. A modell azt sugallja, hogy nincs természetes oka a gazdaságok kiegyensúlyozott növekedésének, vagyis az országok gazdasági konvergenciájának. A modellt egymástól függetlenül fejlesztette ki 1939-ben és 1946-ban, bár hasonló modellt Gustav Cassel javasolt már 1924-ben is. A Harrod–Domar-modell volt az előfutára. A neoklasszikus közgazdászok elégedetlenségüket fejezték ki a Harrod–Domar-modellel szemben, különös tekintettel annak következtetéseiből következő instabilitására. Ennek következtében az ötvenes évek vége felé akadémiai párbeszédet kezdődött, amely a Solow–Swan-modell kidolgozásához vezetett. A Harrod–Domar-modell szerint a növekedésnek három fajtája van: az indokolt növekedés, a tényleges növekedés és a növekedés természetes üteme.
* Az indokolt növekedési ütem az a növekedési ütem, amelyben a gazdaság nem terjeszkedik a végtelenségig, vagy recesszióba esik.
* A tényleges növekedési ütem az ország reál GDP-jének növekedése évente. (Lásd még: bruttó hazai termék és ).
* A természetes növekedés ütem pedig az a növekedés, amelyre a gazdaságnak szüksége van a teljes foglalkoztatás fenntartásához. Például, ha a munkaerő évi 3 százalékkal növekszik, akkor a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében a gazdaság éves növekedési ütemének 3 százaléknak kell lennie. (hu)
- A Harrod–Domar-modell a gazdasági növekedés egy keynesi modellje. A fejlődés-gazdaságtanban a modellt arra használják, hogy a gazdaság növekedési ütemét a megtakarítás és a tőke szintje alapján magyarázzák. A modell azt sugallja, hogy nincs természetes oka a gazdaságok kiegyensúlyozott növekedésének, vagyis az országok gazdasági konvergenciájának. A modellt egymástól függetlenül fejlesztette ki 1939-ben és 1946-ban, bár hasonló modellt Gustav Cassel javasolt már 1924-ben is. A Harrod–Domar-modell volt az előfutára. A neoklasszikus közgazdászok elégedetlenségüket fejezték ki a Harrod–Domar-modellel szemben, különös tekintettel annak következtetéseiből következő instabilitására. Ennek következtében az ötvenes évek vége felé akadémiai párbeszédet kezdődött, amely a Solow–Swan-modell kidolgozásához vezetett. A Harrod–Domar-modell szerint a növekedésnek három fajtája van: az indokolt növekedés, a tényleges növekedés és a növekedés természetes üteme.
* Az indokolt növekedési ütem az a növekedési ütem, amelyben a gazdaság nem terjeszkedik a végtelenségig, vagy recesszióba esik.
* A tényleges növekedési ütem az ország reál GDP-jének növekedése évente. (Lásd még: bruttó hazai termék és ).
* A természetes növekedés ütem pedig az a növekedés, amelyre a gazdaságnak szüksége van a teljes foglalkoztatás fenntartásához. Például, ha a munkaerő évi 3 százalékkal növekszik, akkor a teljes foglalkoztatás fenntartása érdekében a gazdaság éves növekedési ütemének 3 százaléknak kell lennie. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 11009 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:authorlink
|
- Gardner Ackley (hu)
- Hans Brems (hu)
- John Howard Lindauer (hu)
- William Baumol (hu)
- Gardner Ackley (hu)
- Hans Brems (hu)
- John Howard Lindauer (hu)
- William Baumol (hu)
|
| prop-hu:chapter
|
- An Introduction to Growth Theory (hu)
- Celebrated Paradigms of Economic Growth (hu)
- Economic Growth (hu)
- Mr. Harrod's Model (hu)
- The One-Country Harrod–Domar Model of Growth (hu)
- Economic Growth: The Problem of Capital Accumulation (hu)
- An Introduction to Growth Theory (hu)
- Celebrated Paradigms of Economic Growth (hu)
- Economic Growth (hu)
- Mr. Harrod's Model (hu)
- The One-Country Harrod–Domar Model of Growth (hu)
- Economic Growth: The Problem of Capital Accumulation (hu)
|
| prop-hu:edition
|
- Second (hu)
- Third (hu)
- Second (hu)
- Third (hu)
|
| prop-hu:first
|
- Hans (hu)
- John (hu)
- Gardner (hu)
- James L. (hu)
- William J. (hu)
- James H. (hu)
- Norman F. (hu)
- Hans (hu)
- John (hu)
- Gardner (hu)
- James L. (hu)
- William J. (hu)
- James H. (hu)
- Norman F. (hu)
|
| prop-hu:isbn
| |
| prop-hu:last
|
- Cochrane (hu)
- Ackley (hu)
- Baumol (hu)
- Brems (hu)
- Gapinski (hu)
- Keiser (hu)
- Lindauer (hu)
- Cochrane (hu)
- Ackley (hu)
- Baumol (hu)
- Brems (hu)
- Gapinski (hu)
- Keiser (hu)
- Lindauer (hu)
|
| prop-hu:location
|
- London (hu)
- New York (hu)
- Glenview (hu)
- London (hu)
- New York (hu)
- Glenview (hu)
|
| prop-hu:page
|
- 37 (xsd:integer)
- 251 (xsd:integer)
- 325 (xsd:integer)
- 328 (xsd:integer)
- 386 (xsd:integer)
- 426 (xsd:integer)
- 505 (xsd:integer)
|
| prop-hu:publisher
|
- Macmillan (hu)
- McGraw-Hill (hu)
- Wiley (hu)
- Random House (hu)
- Scott, Foresman and Co. (hu)
- Macmillan (hu)
- McGraw-Hill (hu)
- Wiley (hu)
- Random House (hu)
- Scott, Foresman and Co. (hu)
|
| prop-hu:title
|
- Economic Dynamics (hu)
- Macroeconomic Theory (hu)
- Macroeconomics (hu)
- Macroeconomics: Analysis and Policy (hu)
- Macroeconomic Theory: Statics, Dynamics, and Policy (hu)
- Quantitative Economic Theory: A Synthetic Approach (hu)
- Economic Dynamics (hu)
- Macroeconomic Theory (hu)
- Macroeconomics (hu)
- Macroeconomics: Analysis and Policy (hu)
- Macroeconomic Theory: Statics, Dynamics, and Policy (hu)
- Quantitative Economic Theory: A Synthetic Approach (hu)
|
| prop-hu:url
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:year
|
- 1961 (xsd:integer)
- 1967 (xsd:integer)
- 1970 (xsd:integer)
- 1974 (xsd:integer)
- 1975 (xsd:integer)
- 1976 (xsd:integer)
- 1982 (xsd:integer)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
|
- Harrod–Domar-modell (hu)
- Harrod–Domar-modell (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
