| dbo:abstract
|
- A Hatha-jóga (szanszkrit: हठ योग) a jóga egyik formája. Az egyik legismertebb jógairányzat, mely elnevezése a “ha” és “tha” szavakból épül össze és ezoterikus jelentéssel bír: a “ha” szó Napot jelent, a “tha” pedig Holdat. A hatha jóga kiegyensúlyozza a Nap és Hold jellegű (aktív és passzív, soláris és lunáris, prána és apána) energiákat a szervezetben. Eredetileg a Rádzsa-jóga egyik ága volt, ma már azonban önálló, a testi és szellemi egészség megőrzésére törekvő jógarendszert alkot. Fő célja a csakrák megtalálása és aktiválása; így próbálja életre kelteni a kundalinit (a szunnyadó szellemi energiát). A Hatha-jóga a testen való uralom Jógája. A fő jógairányzatokkal szemben nem a megszabadulást és az üdvösséget célozza, hanem a testi egészséget és tökéletességet, ahol valaki a fizikai, érzelmi, szellemi és spirituális szinten is egyensúlyban van. Főleg Nyugaton lett népszerűvé. A Hatha-jóga a náth-hagyományból jött létre, amelyre a tantrizmus, a saivizmus és a buddhizmus egyaránt hatással volt. Legfőbb ismertetője a Szvámi Szvatmarama által a 15. században írt Hatha Yoga Pradipika ("A Hatha-jóga lámpása"), valamint Rsi Gheranda "Gheranda szamhitá"-ja volt. De az ősi Hatha-jóga iskola alapítója, Górakhnáth "Góraksasátakam" műve is fontos része e jóga irodalmi hagyományának. A jóga tanainak feltárói és tapasztalt művelői jól ismerték az emberi testet, a szervezet minden porcikáját és működését, hogy az ülésmódok és testtartások tudatosan befolyásolják a testet, bizonyos szervekre, vagy bizonyos idegközpontokra hatnak ki. Nem mindegy, hogy adott esetben melyik ászana alkalmas. A jógának ezzel a részével főleg a Hatha-Jóga foglalkozik. Ez a jóga a testen keresztül akarja a pránát uralmának alávetni, s ez nagyon is kézenfekvő módszer, hiszen testben élünk és testünk ezer nyűggel akadályoz bennünket a szellemi összpontosításban, amíg alá nem tudjuk vetni akaratunknak. A Hatha-Jóga egy gyakorlatias módszer és ott kezdi az önfegyelmezést, ahol csakugyan el kell kezdeni: a testünknél, fizikai alkatunk megrendszabályozásánál. A lélegzésszabályozással, a prána irányításával (pránájáma) együtt jár, tőle elválaszthatatlan a megfelelő testtartás, az úgynevezett ászana. „Ászana" szó szerint ülésmódot jelent. Az ülésmódokhoz tartozó testtartásokat mudráknak nevezik, de a mudrát rendesen az ülésmóddal együtt szokták általában ászanának mondani. Rendkívül sok különböző ülésmód és testtartás ismeretes és mindegyiknek megvan a maga értelme és célja. A Hatha-Jóga igen jól kidolgozott rendszer. A test tökéletes ismeretén alapszik, bár ez az ismeret egészen más gyökerekből nőtt ki, mint a Nyugat anatómiai ismerete. Nemcsak a sűrűtest részeit, szerveit, vezetékhálózatait és szervi erőközpontjait veszi figyelembe, hanem azt is, hogy azok csupán sűrűanyagú közvetítői, eszközei a szellemnek. Amikor a testet edzi, fegyelmezi és rendkívüli mértékben fejleszti, ezt nem öncélú módon teszi, csak azért, hogy a test erős, hajlékony, ügyes és mindenféle feladat elvégzésére kiválóan alkalmas legyen, hanem azért, hogy a test minden külső és belső részén tudatosan uralkodva, legyőzze a test okozta gátlásokat és korlátozásokat, s így szellemi, magasabb rendű célok szolgálatába állíthassa az erőket. A Hatha-Jóga közvetett végcélja is szellemi. (hu)
- A Hatha-jóga (szanszkrit: हठ योग) a jóga egyik formája. Az egyik legismertebb jógairányzat, mely elnevezése a “ha” és “tha” szavakból épül össze és ezoterikus jelentéssel bír: a “ha” szó Napot jelent, a “tha” pedig Holdat. A hatha jóga kiegyensúlyozza a Nap és Hold jellegű (aktív és passzív, soláris és lunáris, prána és apána) energiákat a szervezetben. Eredetileg a Rádzsa-jóga egyik ága volt, ma már azonban önálló, a testi és szellemi egészség megőrzésére törekvő jógarendszert alkot. Fő célja a csakrák megtalálása és aktiválása; így próbálja életre kelteni a kundalinit (a szunnyadó szellemi energiát). A Hatha-jóga a testen való uralom Jógája. A fő jógairányzatokkal szemben nem a megszabadulást és az üdvösséget célozza, hanem a testi egészséget és tökéletességet, ahol valaki a fizikai, érzelmi, szellemi és spirituális szinten is egyensúlyban van. Főleg Nyugaton lett népszerűvé. A Hatha-jóga a náth-hagyományból jött létre, amelyre a tantrizmus, a saivizmus és a buddhizmus egyaránt hatással volt. Legfőbb ismertetője a Szvámi Szvatmarama által a 15. században írt Hatha Yoga Pradipika ("A Hatha-jóga lámpása"), valamint Rsi Gheranda "Gheranda szamhitá"-ja volt. De az ősi Hatha-jóga iskola alapítója, Górakhnáth "Góraksasátakam" műve is fontos része e jóga irodalmi hagyományának. A jóga tanainak feltárói és tapasztalt művelői jól ismerték az emberi testet, a szervezet minden porcikáját és működését, hogy az ülésmódok és testtartások tudatosan befolyásolják a testet, bizonyos szervekre, vagy bizonyos idegközpontokra hatnak ki. Nem mindegy, hogy adott esetben melyik ászana alkalmas. A jógának ezzel a részével főleg a Hatha-Jóga foglalkozik. Ez a jóga a testen keresztül akarja a pránát uralmának alávetni, s ez nagyon is kézenfekvő módszer, hiszen testben élünk és testünk ezer nyűggel akadályoz bennünket a szellemi összpontosításban, amíg alá nem tudjuk vetni akaratunknak. A Hatha-Jóga egy gyakorlatias módszer és ott kezdi az önfegyelmezést, ahol csakugyan el kell kezdeni: a testünknél, fizikai alkatunk megrendszabályozásánál. A lélegzésszabályozással, a prána irányításával (pránájáma) együtt jár, tőle elválaszthatatlan a megfelelő testtartás, az úgynevezett ászana. „Ászana" szó szerint ülésmódot jelent. Az ülésmódokhoz tartozó testtartásokat mudráknak nevezik, de a mudrát rendesen az ülésmóddal együtt szokták általában ászanának mondani. Rendkívül sok különböző ülésmód és testtartás ismeretes és mindegyiknek megvan a maga értelme és célja. A Hatha-Jóga igen jól kidolgozott rendszer. A test tökéletes ismeretén alapszik, bár ez az ismeret egészen más gyökerekből nőtt ki, mint a Nyugat anatómiai ismerete. Nemcsak a sűrűtest részeit, szerveit, vezetékhálózatait és szervi erőközpontjait veszi figyelembe, hanem azt is, hogy azok csupán sűrűanyagú közvetítői, eszközei a szellemnek. Amikor a testet edzi, fegyelmezi és rendkívüli mértékben fejleszti, ezt nem öncélú módon teszi, csak azért, hogy a test erős, hajlékony, ügyes és mindenféle feladat elvégzésére kiválóan alkalmas legyen, hanem azért, hogy a test minden külső és belső részén tudatosan uralkodva, legyőzze a test okozta gátlásokat és korlátozásokat, s így szellemi, magasabb rendű célok szolgálatába állíthassa az erőket. A Hatha-Jóga közvetett végcélja is szellemi. (hu)
|
