| dbo:abstract
|
- A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg. A magyar nyelv grammatikái megkülönböztetnek határozatlan névmásokat és általános névmásokat, bár megjegyzik, hogy mindkettőre jellemző a határozatlanság, és hogy egyes esetekben a kettő nehezen választható szét. Más nyelvek grammatikáiban együtt tárgyalják őket a „határozatlan névmás” magyar terminusnak megfelelő elnevezés alatt. Meghatározásával többféleképpen próbálkoznak. Az egyik próbálkozás abban áll, hogy felsorolják azokat a szavakat, amelyek határozatlan névmásoknak számíthatnak: más, mindegyik, akárki stb. Egy másik kísérlet az, hogy megállapítják, mely névmások közé nem tartoznak a határozatlanoknak nevezettek: sem személyes, sem birtokos, sem mutató, sem vonatkozó, sem kérdő névmások. Olyan meghatározás is van, amely szerint a határozatlan névmás főnevet helyettesít nagyon bizonytalan tájékoztatásokat adva meg arról, amit az megnevez. Magyar grammatikák is különféle definíciókkal élnek. Bokor 2007 szerint például „a határozatlan névmás közelebbről meg nem határozott személyt, dolgot, fogalmat, illetve tulajdonságot vagy mennyiséget jelöl; az általános névmás pedig minden élőlényre, élettelen tárgyra, elvont fogalomra, továbbá minden tulajdonságra vagy egész mennyiségre vonatkozó, összefoglaló értelmű szó.” Kugler – Laczkó 2000 szerint „a határozatlan névmás azt jelöli, hogy meghatározhatatlan, melyik x elemre érvényes (pl. valaki, valami ’a személyek, ill. dolgok halmazának egy meghatározhatatlan eleme’, néhány ’maghatározhatatlan számú elem’)”, az általános névmások esetében pedig „meghatározható, milyen x elemre érvényesek, bár csak nagyon általánosan”. A gond azokkal a szavakkal van, amelyekre nem vonatkozik a meglévő definíciók egyike sem. Egyesek nem határozatlanok, például a (franciául) tout ’minden’, chacun ’mindegyik’, (angolul) everyone ’mindegyik’ szavakat a kontextus meghatározza. Más szavakat nem lehet kizárni más szóosztályokból. Például a francia on névmást határozatlannak tekintik, de funkciója szerint személyes névmás. Kérdéses továbbá, hogy azok, amelyek meghatározatlan mennyiséget fejeznek ki, határozatlan névmások vagy számnevek-e, pl. (angolul) all, ’összes’, several ’több’. Másrészt egyes határozatlan névmásoknak tartott szavak nem helyettesítenek főnevet, mint ahogy az általában a névmásra érvényes, pl. (franciául) Quelque chose est arrivé ’Történt valami’. Ezt megjegyzi Kugler – Laczkó 2000 is. Egyes grammatikákban bizonyos szóosztályokat a határozott névmás alosztályaiként kezelnek, másokban külön névmásosztályokként. Ilyen a fentebb említett általános névmások esete. Román grammatikákban a tagadó névmásokat elkülönítik, viszont magyar és francia grammatikákban nem, valamint a közép-délszláv diarendszer nyelveinek grammatikáiban sem. Több nyelvben egyes határozatlan szavakat hasonló módon alkotnak szóösszetétel útján kérdő névmásokból és határozatlanságot/általánosságot kifejező elemekből: Azoknak a szavaknak egy részét, melyeket a magyar grammatikákban határozatlan és általános névmásoknak neveznek, névmásokként és melléknevekként is használják (pl. valamelyik) más részét csak névmásokként (pl. akárki), megint más részét pedig csak melléknevekként (pl. némi). (hu)
- A hagyományos grammatikában a határozatlan névmás terminus heterogén szóosztályt nevez meg. A magyar nyelv grammatikái megkülönböztetnek határozatlan névmásokat és általános névmásokat, bár megjegyzik, hogy mindkettőre jellemző a határozatlanság, és hogy egyes esetekben a kettő nehezen választható szét. Más nyelvek grammatikáiban együtt tárgyalják őket a „határozatlan névmás” magyar terminusnak megfelelő elnevezés alatt. Meghatározásával többféleképpen próbálkoznak. Az egyik próbálkozás abban áll, hogy felsorolják azokat a szavakat, amelyek határozatlan névmásoknak számíthatnak: más, mindegyik, akárki stb. Egy másik kísérlet az, hogy megállapítják, mely névmások közé nem tartoznak a határozatlanoknak nevezettek: sem személyes, sem birtokos, sem mutató, sem vonatkozó, sem kérdő névmások. Olyan meghatározás is van, amely szerint a határozatlan névmás főnevet helyettesít nagyon bizonytalan tájékoztatásokat adva meg arról, amit az megnevez. Magyar grammatikák is különféle definíciókkal élnek. Bokor 2007 szerint például „a határozatlan névmás közelebbről meg nem határozott személyt, dolgot, fogalmat, illetve tulajdonságot vagy mennyiséget jelöl; az általános névmás pedig minden élőlényre, élettelen tárgyra, elvont fogalomra, továbbá minden tulajdonságra vagy egész mennyiségre vonatkozó, összefoglaló értelmű szó.” Kugler – Laczkó 2000 szerint „a határozatlan névmás azt jelöli, hogy meghatározhatatlan, melyik x elemre érvényes (pl. valaki, valami ’a személyek, ill. dolgok halmazának egy meghatározhatatlan eleme’, néhány ’maghatározhatatlan számú elem’)”, az általános névmások esetében pedig „meghatározható, milyen x elemre érvényesek, bár csak nagyon általánosan”. A gond azokkal a szavakkal van, amelyekre nem vonatkozik a meglévő definíciók egyike sem. Egyesek nem határozatlanok, például a (franciául) tout ’minden’, chacun ’mindegyik’, (angolul) everyone ’mindegyik’ szavakat a kontextus meghatározza. Más szavakat nem lehet kizárni más szóosztályokból. Például a francia on névmást határozatlannak tekintik, de funkciója szerint személyes névmás. Kérdéses továbbá, hogy azok, amelyek meghatározatlan mennyiséget fejeznek ki, határozatlan névmások vagy számnevek-e, pl. (angolul) all, ’összes’, several ’több’. Másrészt egyes határozatlan névmásoknak tartott szavak nem helyettesítenek főnevet, mint ahogy az általában a névmásra érvényes, pl. (franciául) Quelque chose est arrivé ’Történt valami’. Ezt megjegyzi Kugler – Laczkó 2000 is. Egyes grammatikákban bizonyos szóosztályokat a határozott névmás alosztályaiként kezelnek, másokban külön névmásosztályokként. Ilyen a fentebb említett általános névmások esete. Román grammatikákban a tagadó névmásokat elkülönítik, viszont magyar és francia grammatikákban nem, valamint a közép-délszláv diarendszer nyelveinek grammatikáiban sem. Több nyelvben egyes határozatlan szavakat hasonló módon alkotnak szóösszetétel útján kérdő névmásokból és határozatlanságot/általánosságot kifejező elemekből: Azoknak a szavaknak egy részét, melyeket a magyar grammatikákban határozatlan és általános névmásoknak neveznek, névmásokként és melléknevekként is használják (pl. valamelyik) más részét csak névmásokként (pl. akárki), megint más részét pedig csak melléknevekként (pl. némi). (hu)
|
