| dbo:abstract
|
- A hatütemű motor olyan belső égésű hőerőgép, amelynél a működés során keletkező hulladékhőt két további ütemet beiktatva munkavégzésre hasznosítják. A még szabadalmaztatásra váró, ám a bemutatókon a szakembereket már megnyerő konstrukció nagy előnye, hogy a motor működése közben keletkező hőenergiát újra hasznosítja és így kevesebb használ el. Ezáltal a környezetet is jobban kíméli hagyományos, négyütemű társainál. 1883 óta több változatot is bemutattak a feltalálók. Többek között Leonard Dyer feltalálta az első hatütemű belsőégésű vízbefecskendezés motort 1915-ben, amely nagyon hasonlít a legutóbbi amerikai mérnök, a dél-kaliforniai, most 77 éves jelentkezett találmányára. Crower a legújabb konstrukciójával a motor hősugárzásával és az égésgázok távozásával kárba vesző hőenergiából igyekszik minél többet hasznosítani. Ehhez konstruálta a félliteres hengerűrtartalmú, egyhengeres, ám hatütemű és kétfajta üzemanyaggal működő kísérleti, demonstrációs motorját. A hagyományos, belsőégésű motorokban elégetett üzemanyag hőenergiájának csak egynegyede fordítódik a jármű hajtására. A többi zöme a kipufogóból kikerülve a környezetet terheli, vagy a lég- illetve alkatrészsúrlódási ellenállás leküzdésére használódik el. Az újítás lényegét az adja, hogy ezt a hőt hasznosítja további két ütemmel: ennél a konstrukciónál egy adagoló vizet fecskendez a hengerbe, ahol az szinte robbanásszerűen nagynyomású gőzzé alakul, és lenyomja a dugattyút.Így az eddig felhasználatlanul és károkat okozóan távozó hőnek mintegy harmada a második munkaütemben újrahasznosul, és a számítások szerint 30%-kal emeli a teljesítményt, miközben az üzemanyagból nem fogy több, illetve akkora teljesítményt ad, mint egy 30%-kal nagyobb négyütemű motor, és az üzemanyag-fogyasztása is 30%-kal kisebb. (hu)
- A hatütemű motor olyan belső égésű hőerőgép, amelynél a működés során keletkező hulladékhőt két további ütemet beiktatva munkavégzésre hasznosítják. A még szabadalmaztatásra váró, ám a bemutatókon a szakembereket már megnyerő konstrukció nagy előnye, hogy a motor működése közben keletkező hőenergiát újra hasznosítja és így kevesebb használ el. Ezáltal a környezetet is jobban kíméli hagyományos, négyütemű társainál. 1883 óta több változatot is bemutattak a feltalálók. Többek között Leonard Dyer feltalálta az első hatütemű belsőégésű vízbefecskendezés motort 1915-ben, amely nagyon hasonlít a legutóbbi amerikai mérnök, a dél-kaliforniai, most 77 éves jelentkezett találmányára. Crower a legújabb konstrukciójával a motor hősugárzásával és az égésgázok távozásával kárba vesző hőenergiából igyekszik minél többet hasznosítani. Ehhez konstruálta a félliteres hengerűrtartalmú, egyhengeres, ám hatütemű és kétfajta üzemanyaggal működő kísérleti, demonstrációs motorját. A hagyományos, belsőégésű motorokban elégetett üzemanyag hőenergiájának csak egynegyede fordítódik a jármű hajtására. A többi zöme a kipufogóból kikerülve a környezetet terheli, vagy a lég- illetve alkatrészsúrlódási ellenállás leküzdésére használódik el. Az újítás lényegét az adja, hogy ezt a hőt hasznosítja további két ütemmel: ennél a konstrukciónál egy adagoló vizet fecskendez a hengerbe, ahol az szinte robbanásszerűen nagynyomású gőzzé alakul, és lenyomja a dugattyút.Így az eddig felhasználatlanul és károkat okozóan távozó hőnek mintegy harmada a második munkaütemben újrahasznosul, és a számítások szerint 30%-kal emeli a teljesítményt, miközben az üzemanyagból nem fogy több, illetve akkora teljesítményt ad, mint egy 30%-kal nagyobb négyütemű motor, és az üzemanyag-fogyasztása is 30%-kal kisebb. (hu)
|
