| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A valószínűleg a XVIII. század 60-70-es éveiben építette fel Velencén a kúriát, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették. A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása. Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták. Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicista főhomlokzatot és barokk kerti homlokzatot mutató épületet (lásd itt), melyet elsősorban fia, Jenő használt, 1918-ban a kastélyt fiának is ajándékozta. A neves építész 1926. július 31-én bekövetkezett halála után fia, a budafoki gyáriparos családnak adta el a kastélyt, ami miatt anyja egy időre gyámság alá helyeztette. A kastélyt a Gschwindt család Pogány Móric és Tőry Emil tervei alapján 1927-28-ban építette át neobarokk stílusban (lásd itt) a Grassalkovich kastélyok példáját követve. A kastély belső kialakításában Falus Elek közreműködött. Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének (ÉDOSZ) üdülője. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva, nem látogatható, mivel a szakszervezet 2008-ben eladta az épületet. Frissítés: az előcsarnokban álló neobarokk fa kandallókeretet feltehetően 2020 nyár végén ismeretlenek kibontották a falból és ismeretlen helyre elszállították, valószínűsíthetően ellopták.[forrás?] (hu)
- A Hauszmann–Gschwindt-kastély egy neobarokk műemlék épület, amely Velencén található, parkjában védett növényekkel. (hu)
- A valószínűleg a XVIII. század 60-70-es éveiben építette fel Velencén a kúriát, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették. A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása. Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták. Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicista főhomlokzatot és barokk kerti homlokzatot mutató épületet (lásd itt), melyet elsősorban fia, Jenő használt, 1918-ban a kastélyt fiának is ajándékozta. A neves építész 1926. július 31-én bekövetkezett halála után fia, a budafoki gyáriparos családnak adta el a kastélyt, ami miatt anyja egy időre gyámság alá helyeztette. A kastélyt a Gschwindt család Pogány Móric és Tőry Emil tervei alapján 1927-28-ban építette át neobarokk stílusban (lásd itt) a Grassalkovich kastélyok példáját követve. A kastély belső kialakításában Falus Elek közreműködött. Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének (ÉDOSZ) üdülője. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva, nem látogatható, mivel a szakszervezet 2008-ben eladta az épületet. Frissítés: az előcsarnokban álló neobarokk fa kandallókeretet feltehetően 2020 nyár végén ismeretlenek kibontották a falból és ismeretlen helyre elszállították, valószínűsíthetően ellopták.[forrás?] (hu)
- A Hauszmann–Gschwindt-kastély egy neobarokk műemlék épület, amely Velencén található, parkjában védett növényekkel. (hu)
|
| dbo:architect
| |
| dbo:buildingStartDate
|
- 1927-28
- XVIII. század;
- átépítve: 1927-28
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 5692 (xsd:nonNegativeInteger)
- 8710 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
|
- 23906162 (xsd:integer)
- 25377903 (xsd:integer)
|
| prop-hu:jelenlegiFunkció
| |
| prop-hu:látogatható
| |
| prop-hu:név
|
- Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
- Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
|
| prop-hu:pozíciósTérkép
|
- Fejér megye (hu)
- Fejér megye (hu)
|
| prop-hu:stílus
|
- historizáló neobarokk (hu)
- historizáló neobarokk (hu)
|
| prop-hu:szövegPozíciója
| |
| prop-hu:település
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:építtető
| |
| prop-hu:építész
|
- Pogány Móric, Tőry Emil (hu)
- Pogány Móric, Tőry Emil (hu)
|
| prop-hu:épült
|
- 1927 (xsd:integer)
- XVIII. század; (hu)
- átépítve: 1927-28 (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- A valószínűleg a XVIII. század 60-70-es éveiben építette fel Velencén a kúriát, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették. A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása. Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták. Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicis (hu)
- A valószínűleg a XVIII. század 60-70-es éveiben építette fel Velencén a kúriát, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették. A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása. Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták. Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicis (hu)
|
| rdfs:label
|
- Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
- Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
|
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| foaf:name
|
- Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
- Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
|
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
