Property Value
dbo:abstract
  • A valószínűleg a XVIII. század 60-70-es éveiben építette fel Velencén a kúriát, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették. A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása. Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták. Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicista főhomlokzatot és barokk kerti homlokzatot mutató épületet (lásd itt), melyet elsősorban fia, Jenő használt, 1918-ban a kastélyt fiának is ajándékozta. A neves építész 1926. július 31-én bekövetkezett halála után fia, a budafoki gyáriparos családnak adta el a kastélyt, ami miatt anyja egy időre gyámság alá helyeztette. A kastélyt a Gschwindt család Pogány Móric és Tőry Emil tervei alapján 1927-28-ban építette át neobarokk stílusban (lásd itt) a Grassalkovich kastélyok példáját követve. A kastély belső kialakításában Falus Elek közreműködött. Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének (ÉDOSZ) üdülője. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva, nem látogatható, mivel a szakszervezet 2008-ben eladta az épületet. Frissítés: az előcsarnokban álló neobarokk fa kandallókeretet feltehetően 2020 nyár végén ismeretlenek kibontották a falból és ismeretlen helyre elszállították, valószínűsíthetően ellopták.[forrás?] (hu)
  • A valószínűleg a XVIII. század 60-70-es éveiben építette fel Velencén a kúriát, Meszleny (II.) János (1743-1794) idején, melynek főhomlokzatát klasszicista stílusban fia, Meszleny Ferenc (1768-1854) idején átépítették. A pákozdi ütközet alatt, 1848-ban a kastélyban volt a magyar sereg főhadiszállása. Meszleny Ferenc leszármazottai birtokrészeiket fokozatosan eladták, majd a régi családi kúriát is megvásárolta a Burchard család. A família 1891-ben kapott nemességet Konrád és Gusztáv velencei birtokosok révén, akik ekkortól a Burchard-Bélaváry nevet használták. Bélaváry Burchard Rezsőtől 1910-ben vásárolta meg a birtokot Hauszmann Alajos műépítész, a magyar historizmus egyik legnagyobb mestere. Hauszmann a korábbi vélekedésekkel ellentétben nem építette át a kastélyt, megtartotta klasszicista főhomlokzatot és barokk kerti homlokzatot mutató épületet (lásd itt), melyet elsősorban fia, Jenő használt, 1918-ban a kastélyt fiának is ajándékozta. A neves építész 1926. július 31-én bekövetkezett halála után fia, a budafoki gyáriparos családnak adta el a kastélyt, ami miatt anyja egy időre gyámság alá helyeztette. A kastélyt a Gschwindt család Pogány Móric és Tőry Emil tervei alapján 1927-28-ban építette át neobarokk stílusban (lásd itt) a Grassalkovich kastélyok példáját követve. A kastély belső kialakításában Falus Elek közreműködött. Az épületet 1954-ben államosították, a dohányipari szakszervezeté lett, 1962-től az Élelmiszeripari Dolgozók Országos Szövetségének (ÉDOSZ) üdülője. A terület olyan épületcsoportot takar, amelynek legértékesebb eleme ez a kastély. Az épület belsejének egy része máig megmaradt eredeti állapotában: az előcsarnokban neobarokk kandalló áll, a mennyezetet stukkók borítják. Az emeletre szépen faragott falépcső vezet fel. A díszterem mennyezetét is stukkók díszítik, a sarokban az eredeti majolika kályha áll. A területen fellelhető többi épület állapota rossz. A kastélyparkban védett hárs és gesztenyefák találhatóak, de a kertet benőtte a gaz és egyéb gyom. A park le van zárva, nem látogatható, mivel a szakszervezet 2008-ben eladta az épületet. Frissítés: az előcsarnokban álló neobarokk fa kandallókeretet feltehetően 2020 nyár végén ismeretlenek kibontották a falból és ismeretlen helyre elszállították, valószínűsíthetően ellopták.[forrás?] (hu)
dbo:architect
dbo:buildingStartDate
  • 1927-28
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 790714 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5692 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23906162 (xsd:integer)
prop-hu:jelenlegiFunkció
  • üdülő (hu)
  • üdülő (hu)
prop-hu:látogatható
  • nem (hu)
  • nem (hu)
prop-hu:név
  • Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
  • Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
prop-hu:pozíciósTérkép
  • Fejér megye (hu)
  • Fejér megye (hu)
prop-hu:stílus
  • historizáló neobarokk (hu)
  • historizáló neobarokk (hu)
prop-hu:szövegPozíciója
  • lent (hu)
  • lent (hu)
prop-hu:település
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:építtető
prop-hu:építész
  • Pogány Móric, Tőry Emil (hu)
  • Pogány Móric, Tőry Emil (hu)
prop-hu:épült
  • 1927 (xsd:integer)
dct:subject
rdf:type
rdfs:label
  • Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
  • Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
  • Hauszmann–Gschwindt-kastély (hu)
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of