| dbo:abstract
|
- Hebron (arabul: الخليل, átírva el-Khalīl; héberül: חֶבְרוֹן, átírva Ḥevron) Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől kb. 30 km-re délre, 930 méter átlagos tszf. magasságban. Lakossága több mint 200 ezer fő. Jellegzetes arab város, amely Ciszjordánia déli részének kereskedelmi központja. A zsidó vallás második legszentebb városa (Jeruzsálem után). Itt találhatók a bibliai pátriárkák sírjai. Az iszlám vallásúaknak is szent város, akik Ábrahámot szintén az ősatyjukként tisztelik. Mózes első könyve, 13.fejezetének 18. versében olvashatunk először Hebron városáról: "Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak." Továbbá a 23. fejezet, 2. versében olvashatunk Hebron városáról: „Meghalt Sára Kirjat Árbában, vagyis Hebronban”. A Kirjat Árbá magyar jelentése „a négyek városa”. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a város négy negyedre oszlik. (hu)
- Hebron (arabul: الخليل, átírva el-Khalīl; héberül: חֶבְרוֹן, átírva Ḥevron) Ciszjordánia legnagyobb városa, Jeruzsálemtől kb. 30 km-re délre, 930 méter átlagos tszf. magasságban. Lakossága több mint 200 ezer fő. Jellegzetes arab város, amely Ciszjordánia déli részének kereskedelmi központja. A zsidó vallás második legszentebb városa (Jeruzsálem után). Itt találhatók a bibliai pátriárkák sírjai. Az iszlám vallásúaknak is szent város, akik Ábrahámot szintén az ősatyjukként tisztelik. Mózes első könyve, 13.fejezetének 18. versében olvashatunk először Hebron városáról: "Elébb mozdítá azért sátorát Ábrám, és elméne, és lakozék Mamré tölgyesében, mely Hebronban van, és oltárt építe ott az Úrnak." Továbbá a 23. fejezet, 2. versében olvashatunk Hebron városáról: „Meghalt Sára Kirjat Árbában, vagyis Hebronban”. A Kirjat Árbá magyar jelentése „a négyek városa”. Ez az elnevezés onnan ered, hogy a város négy negyedre oszlik. (hu)
|
