| dbo:abstract
|
- Nem tévesztendő össze a következővel: Hegy.A hegyvidék szó ide irányít át. A „Hegy vidék” önelnevezésű kerület Budapest XII. kerülete. A hegység földfelszín főleg hegyekből – és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből – álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része (vilaglex.hu). A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a dombságoktól, de a helyi szokások alapján a szóhasználat nem konzekvens. Így például Magyarországon a kb. 442 m-g emelkedő Villányi-hegységet és a 352 m-re magasodó Velencei-hegységet is hegységnek nevezik, pedig magasságuk alapján legalább egyikük csak dombság. Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika 3%-át. Összesen a Föld szilárd felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függ. A hegység gyakran élesen elkülönül környezetétől, de van úgy, hogy a síkság és a hegység között dombságot és/vagy úgynevezett előhegyeket találunk. A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja. A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység. (hu)
- Nem tévesztendő össze a következővel: Hegy.A hegyvidék szó ide irányít át. A „Hegy vidék” önelnevezésű kerület Budapest XII. kerülete. A hegység földfelszín főleg hegyekből – és az általuk közrefogott völgyekből, medencékből – álló, szomszédságától többé-kevésbé jól elkülönülő, kiemelkedő része (vilaglex.hu). A hegységeket magasságuk és oldalaik meredeksége alapján különböztetjük meg a dombságoktól, de a helyi szokások alapján a szóhasználat nem konzekvens. Így például Magyarországon a kb. 442 m-g emelkedő Villányi-hegységet és a 352 m-re magasodó Velencei-hegységet is hegységnek nevezik, pedig magasságuk alapján legalább egyikük csak dombság. Hegységek szabdalják Ázsia területének 54%-át, Észak-Amerika felszínének 36%-át, Európa 25%-át, Dél-Amerika domborzatának 22%-át, Ausztrália vidékeinek 17%-át és Afrika 3%-át. Összesen a Föld szilárd felszínének 24%-át tekinthetjük hegységnek. A világ legnagyobb folyamait és folyóit a hegyi források táplálják és a társadalom több mint fele e folyók vizeitől függ. A hegység gyakran élesen elkülönül környezetétől, de van úgy, hogy a síkság és a hegység között dombságot és/vagy úgynevezett előhegyeket találunk. A hegyvidék, tágabb értelemben vett hegység vagy körhegység több hegység csoportja. A hegy egy hegység egyik csúcsa, egycsúcsú hegység (szigethegy) esetében maga a hegység. (hu)
|
