| dbo:abstract
|
- A heidelbergi ember (Homo heidelbergensis) maradványai a és a (felmelegedési) korszakokból származnak, koruk 200–600 000 év között változik. Ide sorolják például Mauer, Steinheim an der Murr, Reilingen (Németország), Atapuerca (Spanyolország), Arago barlang (Franciaország), , (Anglia), „Samu” – Vértesszőlős (Magyarország), Apidima, Petralona (Görögország) leleteit. Sok antropológus nem ismeri el önálló taxonnak, hanem a Homo erectus európai változatának tekinti. A heidelbergi emberrel egyidőben a tisztán Homo erectusnak tartott előemberek maradványai is megtalálhatóak ugyanebből a korszakból (ilyen lelőhely például a spanyolországi Atapuerca és a németországi Bilzingsleben). A heidelbergi embert tartják a neandervölgyi ember és a modern ember közös ősének. Mivel a legújabb DNS-vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a neandervölgyiek nem kihaltak, hanem (részben) asszimilálódtak, a heidelbergi ember rendszertani besorolása megkérdőjeleződik. A konzervatív álláspont szerint ez ugyanis csak akkor eshetett meg, ha a neandervölgyi, tehát a heidelbergi ember is Homo sapiens volt. A két földrajzilag elkülönült populáció megindult a fajképződés útján, majd fejlődési vonaluk ismét egyesült, mielőtt végleg elvált volna. (hu)
- A heidelbergi ember (Homo heidelbergensis) maradványai a és a (felmelegedési) korszakokból származnak, koruk 200–600 000 év között változik. Ide sorolják például Mauer, Steinheim an der Murr, Reilingen (Németország), Atapuerca (Spanyolország), Arago barlang (Franciaország), , (Anglia), „Samu” – Vértesszőlős (Magyarország), Apidima, Petralona (Görögország) leleteit. Sok antropológus nem ismeri el önálló taxonnak, hanem a Homo erectus európai változatának tekinti. A heidelbergi emberrel egyidőben a tisztán Homo erectusnak tartott előemberek maradványai is megtalálhatóak ugyanebből a korszakból (ilyen lelőhely például a spanyolországi Atapuerca és a németországi Bilzingsleben). A heidelbergi embert tartják a neandervölgyi ember és a modern ember közös ősének. Mivel a legújabb DNS-vizsgálatok azt támasztják alá, hogy a neandervölgyiek nem kihaltak, hanem (részben) asszimilálódtak, a heidelbergi ember rendszertani besorolása megkérdőjeleződik. A konzervatív álláspont szerint ez ugyanis csak akkor eshetett meg, ha a neandervölgyi, tehát a heidelbergi ember is Homo sapiens volt. A két földrajzilag elkülönült populáció megindult a fajképződés útján, majd fejlődési vonaluk ismét egyesült, mielőtt végleg elvált volna. (hu)
|
