dbo:abstract
|
- Henryk Mikołaj Górecki (Czernica, 1933. december 6. – Katowice, 2010. november 12.) lengyel zeneszerző, aki a lengyel avantgárd vezető alakjává vált a sztálinizmust követő kulturális enyhülés során. Az 1950-es és 1960-as években keletkezett, Anton Webern hatását tükröző szeriális műveit a disszonáns modernizmushoz való ragaszkodás jellemzi, de impulzusokat kapott Luigi Nono, Karlheinz Stockhausen, Krzysztof Penderecki és művészetéből is. Ezt az irányt folytatta az 1960-években, de az 1970-es évek közepére áttért a kevésbé összetett spirituális minimalista hangzásra, melynek példája az átmeneti 2. szimfónia, illetve az igen népszerű 3. szimfónia (A fájdalmas dalok szimfóniája). Ez a stílus több jól elkülöníthető fázison keresztül fejlődött tovább, az olyan művektől, mint az 1979-es Beatus Vir, az 1981-es a cappella himnuszon (Miserere) és az 1990-es Good Night-on át az 1993-as Kleines Requiem für eine Polka (Kis requiem egy lengyel lányért.) című kompozícióig. Neve az 1980-as évek második feléig szinte ismeretlen volt Lengyelországon kívül, az 1990-es évekre vált csak híressé. 1992-ben, 15 évvel a komponálása után, a 3. szimfónia lemezfelvétele – a híres szoprán, Dawn Upshaw énekével – világszerte eladási és kritikai sikert aratott. A lemez a holokauszt áldozatainak emlékére jelent meg, és több mint egymillió eladott példányával jócskán meghaladta a 20. századi szimfonikus zeneművek felvételeinek tipikus eladási számait. Górecki maga is meglepődött a lemez népszerűségén és ezt mondta: „Az emberek talán megtaláltak valamit ebben a zeneműben, amire szükségük volt […] valahogy azt a hangot ütöttem meg, ami nekik hiányzott. Valami, valahol elveszett a számukra. Úgy érzem, ösztönösen tudtam, hogy mire van szükségük.” E népszerűség azonban nem váltott ki további érdeklődést Górecki más művei iránt, ő pedig szilárdan ellenállt a kísértésnek, hogy megismételje korábbi sikerét, vagy hogy kereskedelmi haszonra hajtson. Eltekintve két rövid időszaktól, amikor Párizsban tanult, illetve Berlinben élt, életének legnagyobb részét Dél-Lengyelországban töltötte. (hu)
- Henryk Mikołaj Górecki (Czernica, 1933. december 6. – Katowice, 2010. november 12.) lengyel zeneszerző, aki a lengyel avantgárd vezető alakjává vált a sztálinizmust követő kulturális enyhülés során. Az 1950-es és 1960-as években keletkezett, Anton Webern hatását tükröző szeriális műveit a disszonáns modernizmushoz való ragaszkodás jellemzi, de impulzusokat kapott Luigi Nono, Karlheinz Stockhausen, Krzysztof Penderecki és művészetéből is. Ezt az irányt folytatta az 1960-években, de az 1970-es évek közepére áttért a kevésbé összetett spirituális minimalista hangzásra, melynek példája az átmeneti 2. szimfónia, illetve az igen népszerű 3. szimfónia (A fájdalmas dalok szimfóniája). Ez a stílus több jól elkülöníthető fázison keresztül fejlődött tovább, az olyan művektől, mint az 1979-es Beatus Vir, az 1981-es a cappella himnuszon (Miserere) és az 1990-es Good Night-on át az 1993-as Kleines Requiem für eine Polka (Kis requiem egy lengyel lányért.) című kompozícióig. Neve az 1980-as évek második feléig szinte ismeretlen volt Lengyelországon kívül, az 1990-es évekre vált csak híressé. 1992-ben, 15 évvel a komponálása után, a 3. szimfónia lemezfelvétele – a híres szoprán, Dawn Upshaw énekével – világszerte eladási és kritikai sikert aratott. A lemez a holokauszt áldozatainak emlékére jelent meg, és több mint egymillió eladott példányával jócskán meghaladta a 20. századi szimfonikus zeneművek felvételeinek tipikus eladási számait. Górecki maga is meglepődött a lemez népszerűségén és ezt mondta: „Az emberek talán megtaláltak valamit ebben a zeneműben, amire szükségük volt […] valahogy azt a hangot ütöttem meg, ami nekik hiányzott. Valami, valahol elveszett a számukra. Úgy érzem, ösztönösen tudtam, hogy mire van szükségük.” E népszerűség azonban nem váltott ki további érdeklődést Górecki más művei iránt, ő pedig szilárdan ellenállt a kísértésnek, hogy megismételje korábbi sikerét, vagy hogy kereskedelmi haszonra hajtson. Eltekintve két rövid időszaktól, amikor Párizsban tanult, illetve Berlinben élt, életének legnagyobb részét Dél-Lengyelországban töltötte. (hu)
|