| dbo:abstract
|
- A Hidas-bérc Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa, a Mátrában található, tengerszint feletti magassága az egyes forrásokban más és más: 971, 972, 972,8 vagy kb. 980 m. Mátraházától keletre, Kékestetőtől dél-délkeleti irányba tartó piros jelzésű turistaút közvetlenül a csúcs mellett halad el. A Hidas-bérc nyugati nyúlványának végén előbukkanó sziklacsoport a Pezső-kő, ami geomorfológiai szempontból krioplanációs sziklatorony, tengerszint feletti magassága 952,8 m. 2017 nyarán a Pezső-kő tetején még látszott egy korábbi építmény alapja és az egykori építménybe vezető lépcső maradványa; illetve a Pezső-kőtől a Hidas-bérc irányában kikövezett út, egy másik lépcsősor és a lépcsősor melletti sziklán egy egykori jelzés nyoma is megfigyelhető volt. Korábban a Pezső-kő környékén sífutóversenyeket rendeztek. A Pezső-kő több alkalommal említésre kerül Vekerdy Tamás: Klári emlékei című irodalmi alkotásában is. A Pezső-kőtől mintegy 200 méterre északnyugatra található a Pezső-kút nevű forrás. A Hidas-bérc nyugati oldalánál meredekebb a keleti, itteni három nyúlványa a Hosszú-Vágó-bérc, az Éles-bérc és a Kecske-bérc. Keleti oldalában ered az Ólom-kút nevű forrás, illetve itt kezdődik az először kelet-délkeleti, majd délkeleti irányú Kerékgyártó-völgy, amely végül a markazi Vár-völgybe fut. A Hidas-bérc északi oldala, a Kékes-lapos lankásan kapcsolódik a Kékeshez, a Peres-vágás nevű déli oldala pedig délkeleten a Négyeshatár felé, délnyugaton a Vályus-kút melletti vadászkunyhó felé lejt. Kőzettanilag a Hidas-bérc felső része – a Kékeshez hasonlóan – főként piroxénandezit anyagú lávakőzetekből és lávabreccsákból épül fel, alsóbb részén azonban már agglomerátum, tufa és tufit is előfordul a lávakőzetek mellett. Ezek a kőzetek a miocén korban lezajlott vulkáni tevékenység eredményeként képződtek. (hu)
- A Hidas-bérc Magyarország második legmagasabb hegycsúcsa, a Mátrában található, tengerszint feletti magassága az egyes forrásokban más és más: 971, 972, 972,8 vagy kb. 980 m. Mátraházától keletre, Kékestetőtől dél-délkeleti irányba tartó piros jelzésű turistaút közvetlenül a csúcs mellett halad el. A Hidas-bérc nyugati nyúlványának végén előbukkanó sziklacsoport a Pezső-kő, ami geomorfológiai szempontból krioplanációs sziklatorony, tengerszint feletti magassága 952,8 m. 2017 nyarán a Pezső-kő tetején még látszott egy korábbi építmény alapja és az egykori építménybe vezető lépcső maradványa; illetve a Pezső-kőtől a Hidas-bérc irányában kikövezett út, egy másik lépcsősor és a lépcsősor melletti sziklán egy egykori jelzés nyoma is megfigyelhető volt. Korábban a Pezső-kő környékén sífutóversenyeket rendeztek. A Pezső-kő több alkalommal említésre kerül Vekerdy Tamás: Klári emlékei című irodalmi alkotásában is. A Pezső-kőtől mintegy 200 méterre északnyugatra található a Pezső-kút nevű forrás. A Hidas-bérc nyugati oldalánál meredekebb a keleti, itteni három nyúlványa a Hosszú-Vágó-bérc, az Éles-bérc és a Kecske-bérc. Keleti oldalában ered az Ólom-kút nevű forrás, illetve itt kezdődik az először kelet-délkeleti, majd délkeleti irányú Kerékgyártó-völgy, amely végül a markazi Vár-völgybe fut. A Hidas-bérc északi oldala, a Kékes-lapos lankásan kapcsolódik a Kékeshez, a Peres-vágás nevű déli oldala pedig délkeleten a Négyeshatár felé, délnyugaton a Vályus-kút melletti vadászkunyhó felé lejt. Kőzettanilag a Hidas-bérc felső része – a Kékeshez hasonlóan – főként piroxénandezit anyagú lávakőzetekből és lávabreccsákból épül fel, alsóbb részén azonban már agglomerátum, tufa és tufit is előfordul a lávakőzetek mellett. Ezek a kőzetek a miocén korban lezajlott vulkáni tevékenység eredményeként képződtek. (hu)
|
