| dbo:abstract
|
- Hieronymus de Moravia vagy Jérôme de Moravie, Jerome of Moray (? – 1271 után) Párizsban tevékenykedő dominikánus szerzetes, egy jelentős középkori zeneelméleti mű, a Tractatus de musica szerzője. Hieronimus de Moravia nevében a Moravia valószínűleg nem Morvaországra utal, hanem a skóciai vidékén, 1235 körül alapított kolostorra. Onnan érkezhetett Párizsba, ahol a -i kolostorban dominikánus szerzetesként feltehetőleg zenét tanított. Műve, a Tractatus de musica a kor valóságos zenei enciklopédiája. Keletkezésének éve mindenképpen 1271 utánra, de 1304 előttre tehető. Olyan szerzők műveinek kompilációja, mint , , Boethius, Arezzói Guidó és Sevillai Izidor. Hieronimus ezen kívül kompozíciós és esztétikai szabályokat is lefektet: ő az első, aki részletesen tárgyalja a középkori egyházi énekek ritmikájával, díszítésével kapcsolatos kérdéseket. Egy fejezetben értékes információkkal szolgál a kéthúros rebek és az öthúros fidula („rubela” és „viella”) hangolási módjairól, játéktechnikájáról. (hu)
- Hieronymus de Moravia vagy Jérôme de Moravie, Jerome of Moray (? – 1271 után) Párizsban tevékenykedő dominikánus szerzetes, egy jelentős középkori zeneelméleti mű, a Tractatus de musica szerzője. Hieronimus de Moravia nevében a Moravia valószínűleg nem Morvaországra utal, hanem a skóciai vidékén, 1235 körül alapított kolostorra. Onnan érkezhetett Párizsba, ahol a -i kolostorban dominikánus szerzetesként feltehetőleg zenét tanított. Műve, a Tractatus de musica a kor valóságos zenei enciklopédiája. Keletkezésének éve mindenképpen 1271 utánra, de 1304 előttre tehető. Olyan szerzők műveinek kompilációja, mint , , Boethius, Arezzói Guidó és Sevillai Izidor. Hieronimus ezen kívül kompozíciós és esztétikai szabályokat is lefektet: ő az első, aki részletesen tárgyalja a középkori egyházi énekek ritmikájával, díszítésével kapcsolatos kérdéseket. Egy fejezetben értékes információkkal szolgál a kéthúros rebek és az öthúros fidula („rubela” és „viella”) hangolási módjairól, játéktechnikájáról. (hu)
|
