| dbo:abstract
|
- A himérai csatában Kr. e. 480-ban legyőzte , Siracusa türannisza és Akragaszi Teron az általuk vezetett szövetséges görög-szicíliai csapatok élén Hamilkár karthágói hadseregét. Hamilkár, aki Karthágó uralkodója volt i. e. 510–480 között, elesett a csatában. Karthágó kénytelen volt e vereség nyomán fizetni és jó időre lemondani a szicíliai ambícióiról. Ezzel lehetővé vált Szürakuszai és Akragasz városállamoknak a következő évszázadok domináns hatalmi centrumaivá válása. Himérai Terillosz, Himéra uralkodójának elűzése váltotta ki eredetileg e csatát. Akragaszi Teron Kr. e. 483-ban űzte el őt. Terillosz Karthágóhoz fordult segítségért. Karthágó nagy haderőt gyűjtött és szerelt fel majd Panormoszon kikötve Himéra ellen vonult. Teron és Gelon megnyerték a himériai csatát a karthágói sereggel szemben és rengeteg rabszolgát ejtettek. Ez mintegy 70 évre garantálta a békét Karthágó és a szicíliai városállamok közt, és utóbbiakban virágzó építkezéseket hozott. Pindarosz, görög költő Első pythoi ódájával indult el az a folyamat, amelyben a történetírás a himérai csatában elért győzelmet eltúlozza. Ez legendaképzés arról, ahogyan a civilizációt (azaz Görögországot) a barbár Karthágó fenyegette és ezt kiegészítették azzal, hogy egyidejűleg a himérai csatával a perzsák is vereséget szenvedtek Görögországgal szemben. Ebből előállt az a mítosz, hogy a két csata nem csupán ugyanazon a napon zajlott le, hanem hogy a perzsák és a karthágóiak egymással megegyezve koordinálták hadjárataikat. Mindenekelőtt Gelon profitált ebből a mítoszból, mely őt hősként ünnepelte. (hu)
- A himérai csatában Kr. e. 480-ban legyőzte , Siracusa türannisza és Akragaszi Teron az általuk vezetett szövetséges görög-szicíliai csapatok élén Hamilkár karthágói hadseregét. Hamilkár, aki Karthágó uralkodója volt i. e. 510–480 között, elesett a csatában. Karthágó kénytelen volt e vereség nyomán fizetni és jó időre lemondani a szicíliai ambícióiról. Ezzel lehetővé vált Szürakuszai és Akragasz városállamoknak a következő évszázadok domináns hatalmi centrumaivá válása. Himérai Terillosz, Himéra uralkodójának elűzése váltotta ki eredetileg e csatát. Akragaszi Teron Kr. e. 483-ban űzte el őt. Terillosz Karthágóhoz fordult segítségért. Karthágó nagy haderőt gyűjtött és szerelt fel majd Panormoszon kikötve Himéra ellen vonult. Teron és Gelon megnyerték a himériai csatát a karthágói sereggel szemben és rengeteg rabszolgát ejtettek. Ez mintegy 70 évre garantálta a békét Karthágó és a szicíliai városállamok közt, és utóbbiakban virágzó építkezéseket hozott. Pindarosz, görög költő Első pythoi ódájával indult el az a folyamat, amelyben a történetírás a himérai csatában elért győzelmet eltúlozza. Ez legendaképzés arról, ahogyan a civilizációt (azaz Görögországot) a barbár Karthágó fenyegette és ezt kiegészítették azzal, hogy egyidejűleg a himérai csatával a perzsák is vereséget szenvedtek Görögországgal szemben. Ebből előállt az a mítosz, hogy a két csata nem csupán ugyanazon a napon zajlott le, hanem hogy a perzsák és a karthágóiak egymással megegyezve koordinálták hadjárataikat. Mindenekelőtt Gelon profitált ebből a mítoszból, mely őt hősként ünnepelte. (hu)
|
