| dbo:abstract
|
- A His Majesty's Declaration of Abdication Act 1936 (magyarul Törvény Őfelsége lemondási nyilatkozatáról, 1936; hosszú címén An Act to give effect to His Majesty's declaration of abdication; and for purposes connected therewith, magyarul Törvény őfelsége lemondási nyilatkozatának érvényre juttatásához és az azokkal kapcsolatos célokért) volt az a jogszabály, mely lehetővé tette VIII. Eduárd királynak hogy lemondjon a trónról, és mely Albert hercegre, York hercegére ruházta az utódlást. VIII. Eduárd azért mondott le, hogy összeházasodhasson Wallis Simpsonnal, miután szembesült az Egyesült Királyság és a brit domíniumok kormányainak ellenállásával. Bár VIII. Eduárd már a megelőző napon aláírt egy lemondási nyilatkozatot, mégis királynak számított, amíg nem adta meg a királyi jóváhagyást (Royal Assent) ennek a törvénynek. A törvény egy nap alatt keresztülment a parlament két házán módosítások nélkül. Mivel az 1931-es westminsteri statútum kimondja, hogy a leszármazási rendnek azonosnak kell maradnia a korona birodalmaiban, ezért néhány nemzetközösségi királyság (Kanada, Ausztrália, a Dél-Afrikai Unió és Új-Zéland) kormánya beleegyezését adta, hogy a törvény érvényes legyen az ő országukban is. Kanada a (Törvény a trón utódlásáról) is elfogadta, mely módosította az utódlás rendjét Kanadában, hogy biztosítsa a konzisztenciát az akkor érvényben lévő brit jogszabályok megváltozásával. Az az fogadta el, melyben elismerte a Yorki herceget királynak, azonban az ír törvényt egy nappal később fogadták el, mint a többi domínium törvényeit és így Eduárd egy nappal tovább volt király Írországban, mint máshol. A törvényre két fő okból volt szükség.
* Először is, nincs rendelkezés a brit jogban az uralkodó lemondására. Az Act of Settlement 1701 biztosította, hogy Zsófia hannoveri választófejedelemné legidősebb leszármazottja Anglia uralkodója. Az Act of Union 1707 megerősítette ugyanezt Nagy Britanniára. Ennek következtében Zsófia legidősebb leszármazottja az uralkodó, akár akarja, akár nem. Amennyiben egy uralkodó lemond, egy parlamenti törvénynek kell ehhez érvényt szereznie.
* Másodszor, a törvény biztosította, hogy a trón Albert yorki hercegre száll anélkül, hogy Zsófia más leszármazottait kizárná az utódlási sorból. VIII. Eduárd későbbi utódjai azonban nem nyújthatnak be igényt a trónra, és nem köti őket a Royal Marriages Act 1772. Amint VIII. Eduárd király megadta a törvény királyi jóváhagyását (melyet valójában szóban jelentettek be a nevében, ahogy megszokott, a Lord Commissionerek a Lordok Házában) nem volt többé Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királya. A trón azonnal Albert yorki hercegre szállt, akit másnap Londonban a -ban VI. Györgynek kiáltottak ki. (hu)
- A His Majesty's Declaration of Abdication Act 1936 (magyarul Törvény Őfelsége lemondási nyilatkozatáról, 1936; hosszú címén An Act to give effect to His Majesty's declaration of abdication; and for purposes connected therewith, magyarul Törvény őfelsége lemondási nyilatkozatának érvényre juttatásához és az azokkal kapcsolatos célokért) volt az a jogszabály, mely lehetővé tette VIII. Eduárd királynak hogy lemondjon a trónról, és mely Albert hercegre, York hercegére ruházta az utódlást. VIII. Eduárd azért mondott le, hogy összeházasodhasson Wallis Simpsonnal, miután szembesült az Egyesült Királyság és a brit domíniumok kormányainak ellenállásával. Bár VIII. Eduárd már a megelőző napon aláírt egy lemondási nyilatkozatot, mégis királynak számított, amíg nem adta meg a királyi jóváhagyást (Royal Assent) ennek a törvénynek. A törvény egy nap alatt keresztülment a parlament két házán módosítások nélkül. Mivel az 1931-es westminsteri statútum kimondja, hogy a leszármazási rendnek azonosnak kell maradnia a korona birodalmaiban, ezért néhány nemzetközösségi királyság (Kanada, Ausztrália, a Dél-Afrikai Unió és Új-Zéland) kormánya beleegyezését adta, hogy a törvény érvényes legyen az ő országukban is. Kanada a (Törvény a trón utódlásáról) is elfogadta, mely módosította az utódlás rendjét Kanadában, hogy biztosítsa a konzisztenciát az akkor érvényben lévő brit jogszabályok megváltozásával. Az az fogadta el, melyben elismerte a Yorki herceget királynak, azonban az ír törvényt egy nappal később fogadták el, mint a többi domínium törvényeit és így Eduárd egy nappal tovább volt király Írországban, mint máshol. A törvényre két fő okból volt szükség.
* Először is, nincs rendelkezés a brit jogban az uralkodó lemondására. Az Act of Settlement 1701 biztosította, hogy Zsófia hannoveri választófejedelemné legidősebb leszármazottja Anglia uralkodója. Az Act of Union 1707 megerősítette ugyanezt Nagy Britanniára. Ennek következtében Zsófia legidősebb leszármazottja az uralkodó, akár akarja, akár nem. Amennyiben egy uralkodó lemond, egy parlamenti törvénynek kell ehhez érvényt szereznie.
* Másodszor, a törvény biztosította, hogy a trón Albert yorki hercegre száll anélkül, hogy Zsófia más leszármazottait kizárná az utódlási sorból. VIII. Eduárd későbbi utódjai azonban nem nyújthatnak be igényt a trónra, és nem köti őket a Royal Marriages Act 1772. Amint VIII. Eduárd király megadta a törvény királyi jóváhagyását (melyet valójában szóban jelentettek be a nevében, ahogy megszokott, a Lord Commissionerek a Lordok Házában) nem volt többé Nagy Britannia és Észak-Írország Egyesült Királyságának királya. A trón azonnal Albert yorki hercegre szállt, akit másnap Londonban a -ban VI. Györgynek kiáltottak ki. (hu)
|
