| dbo:abstract
|
- A Hitler-kormány a Német Birodalom 1933 januárjának a végén létrejött kormánya volt, amelyet 1933. január 30-ától Adolf Hitler vezetett, miután birodalmi kancellárrá nevezték ki. A kabinet megalakulása mindenekelőtt Franz von Papennek volt köszönhető, aki már január eleje óta közvetített Hindenburg megbízásából, a hivatalban levő kancellár, Schleicher háta mögött a náci párt és a (Német Nemzeti Néppárt) közös kormányzását illetően. A kabinet először koalíciós kormányként állt fel, amelyet az NSDAP, a DNVP és további nemzeti konzervatív politikusok alkottak. A Reichstag 1933. február 27-ei felgyújtását követő kommunistaüldözés, és az 1933. március 5-ei parlamenti választások megváltoztatták a helyzetet: az NSDAP és DNVP ekkor már többséggel rendelkezett, azonban az 1933. márciusi 24-én megszavazott felhatalmazás alapján, amely négy évre diktatórikus teljhatalmat biztosított a kormánynak, a konzervatív koalíciós partner DNVP is feleslegessé vált. A felhatalmazás előtt Hitler még a kabinet kezében hagyta a szakmai tanácsadást, de formális egyeztetések már akkor sem voltak. Amilyen mértékben Hitler kiépítette a kabineten kívüli hatalmi bázisát, olyan mértékben csökkent a kormányülések száma. Míg 1933 február/márciusában még 31 ülést tartottak, április/májusban már csak 16-ot, az év további részében és 1934-ben pedig összesen 42-t. A Hitler-kormány 1938. február 5-én gyűlt utoljára össze. Hitler külön-külön kommunikált a miniszterekkel, részben közvetlenül, részben a birodalmi vagy pártkancellária közvetítésével. 1934-től kezdve a miniszterek gyakorlatilag a Führer és birodalmi kancellár parancsának végrehajtóivá váltak. A kormányban kezdetben csak három NSDAP-tag volt: Hitler (kancellár), Frick (belügyminiszter) és Göring (tárca nélküli miniszter). Goebbels (tájékoztatás és propaganda) március 13-án került be. Áprilisban a hirtelen munkaügyi miniszterré kinevezett belépett az NSDAP-be. A gazdasági miniszter, Alfred Hugenberg, akit külső szemlélők a kormány erős emberének tekintettek, 1933. június 29-én visszavonult. Ezt követően csak néhány párton kívüli maradt a kormányban. (hu)
- A Hitler-kormány a Német Birodalom 1933 januárjának a végén létrejött kormánya volt, amelyet 1933. január 30-ától Adolf Hitler vezetett, miután birodalmi kancellárrá nevezték ki. A kabinet megalakulása mindenekelőtt Franz von Papennek volt köszönhető, aki már január eleje óta közvetített Hindenburg megbízásából, a hivatalban levő kancellár, Schleicher háta mögött a náci párt és a (Német Nemzeti Néppárt) közös kormányzását illetően. A kabinet először koalíciós kormányként állt fel, amelyet az NSDAP, a DNVP és további nemzeti konzervatív politikusok alkottak. A Reichstag 1933. február 27-ei felgyújtását követő kommunistaüldözés, és az 1933. március 5-ei parlamenti választások megváltoztatták a helyzetet: az NSDAP és DNVP ekkor már többséggel rendelkezett, azonban az 1933. márciusi 24-én megszavazott felhatalmazás alapján, amely négy évre diktatórikus teljhatalmat biztosított a kormánynak, a konzervatív koalíciós partner DNVP is feleslegessé vált. A felhatalmazás előtt Hitler még a kabinet kezében hagyta a szakmai tanácsadást, de formális egyeztetések már akkor sem voltak. Amilyen mértékben Hitler kiépítette a kabineten kívüli hatalmi bázisát, olyan mértékben csökkent a kormányülések száma. Míg 1933 február/márciusában még 31 ülést tartottak, április/májusban már csak 16-ot, az év további részében és 1934-ben pedig összesen 42-t. A Hitler-kormány 1938. február 5-én gyűlt utoljára össze. Hitler külön-külön kommunikált a miniszterekkel, részben közvetlenül, részben a birodalmi vagy pártkancellária közvetítésével. 1934-től kezdve a miniszterek gyakorlatilag a Führer és birodalmi kancellár parancsának végrehajtóivá váltak. A kormányban kezdetben csak három NSDAP-tag volt: Hitler (kancellár), Frick (belügyminiszter) és Göring (tárca nélküli miniszter). Goebbels (tájékoztatás és propaganda) március 13-án került be. Áprilisban a hirtelen munkaügyi miniszterré kinevezett belépett az NSDAP-be. A gazdasági miniszter, Alfred Hugenberg, akit külső szemlélők a kormány erős emberének tekintettek, 1933. június 29-én visszavonult. Ezt követően csak néhány párton kívüli maradt a kormányban. (hu)
|
