| dbo:abstract
|
- Hofstadter törvénye egy önmagára hivatkozó, idővel kapcsolatos szállóige, amelyet alkotója, után neveztek el. „Hofstadter törvénye: Minden hosszabb időt vesz igénybe, mint várnád, még akkor is, ha figyelembe veszed Hofstadter törvényét. ” – Douglas Hofstadter: Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma. Hofstadter törvénye Douglas Hofstadter 1979-es könyvében jelent meg először, melynek címe "Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma". A törvény annak megállapítása, hogy nagyon nehéz pontosan megbecsülni a komplex feladatok elvégzéséhez szükséges időt. Ezt gyakran idézik a programozók, különösen a hatékonyság növelésének technikáiról szóló vitákban, pl. a "The Mythical Man-Month" című könyvben, vagy az extrém programozással kapcsolatban. A törvény rekurzív természete visszatükrözi azt a széles körű tapasztalatot, hogy hiába tudjuk az adott feladatról mennyire komplex, a feladatok idejének kiszámítása a legnagyobb erőfeszítések ellenére is nehéz. A törvényt először a sakkszámítógépekkel kapcsolatban mutatták ki, ahol a csúcsjátékosok folyamatosan legyőzték a számítógépeket, habár a gépek erősebbek voltak a rekurzív elemzés terén. A megérzés lehetővé tette a játékosoknak, hogy döntő részletekre összpontosítsanak ahelyett, hogy végigkövetnék az összes lehetséges lépést egészen a végkimenetelig. Hofstadter írta: "A számítógépes sakkozás kezdetén úgy becsülték, hogy tíz évre lehet szükség, amíg egy számítógép (vagy program) világbajnok lesz. De miután eltelt tíz év, látszott, hogy az a nap, amikor egy számítógépből világbajnok válhat, továbbra is több mint tíz évre van". Ezután feltételezi, hogy ez "csak újabb bizonyíték a rekurzív Hofstadter-törvényre". (hu)
- Hofstadter törvénye egy önmagára hivatkozó, idővel kapcsolatos szállóige, amelyet alkotója, után neveztek el. „Hofstadter törvénye: Minden hosszabb időt vesz igénybe, mint várnád, még akkor is, ha figyelembe veszed Hofstadter törvényét. ” – Douglas Hofstadter: Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma. Hofstadter törvénye Douglas Hofstadter 1979-es könyvében jelent meg először, melynek címe "Gödel, Escher, Bach: Egybefont gondolatok birodalma". A törvény annak megállapítása, hogy nagyon nehéz pontosan megbecsülni a komplex feladatok elvégzéséhez szükséges időt. Ezt gyakran idézik a programozók, különösen a hatékonyság növelésének technikáiról szóló vitákban, pl. a "The Mythical Man-Month" című könyvben, vagy az extrém programozással kapcsolatban. A törvény rekurzív természete visszatükrözi azt a széles körű tapasztalatot, hogy hiába tudjuk az adott feladatról mennyire komplex, a feladatok idejének kiszámítása a legnagyobb erőfeszítések ellenére is nehéz. A törvényt először a sakkszámítógépekkel kapcsolatban mutatták ki, ahol a csúcsjátékosok folyamatosan legyőzték a számítógépeket, habár a gépek erősebbek voltak a rekurzív elemzés terén. A megérzés lehetővé tette a játékosoknak, hogy döntő részletekre összpontosítsanak ahelyett, hogy végigkövetnék az összes lehetséges lépést egészen a végkimenetelig. Hofstadter írta: "A számítógépes sakkozás kezdetén úgy becsülték, hogy tíz évre lehet szükség, amíg egy számítógép (vagy program) világbajnok lesz. De miután eltelt tíz év, látszott, hogy az a nap, amikor egy számítógépből világbajnok válhat, továbbra is több mint tíz évre van". Ezután feltételezi, hogy ez "csak újabb bizonyíték a rekurzív Hofstadter-törvényre". (hu)
|
