| dbo:abstract
|
- A Hohler Fels-i vénusz a Sváb-Alpok (Schwäbische Alb) egyik karsztbarlangjából került elő, a , 2008. szeptemberében. A rétegtani datálás szerint az aurignaci kultúrához tartozik, 31 000-35 000 év korú, ezért a világ eddig ismert legrégebbi plasztikus emberábrázolása. Kidolgozottabb az izraeli Berekhat Ram-i vénusznál és a marokkói Tan-tani vénusznál (ezenkívül ezek emberi eredete is vitatott). 1997 óta végzett ásatásokat a Baden-Württemberg tartományi lelőhelyeken, és 2008-ban akadt rá erre a szenzációs leletre. A szobor 20 méterre a barlang bejáratától, a jelenlegi padlószinttől számított körülbelül három méteres mélységből származik. A tudományos világ 2009. május 13-án sajtótájékoztatóból ismerhette meg a leletet, majd 2009. május 14-én a Nature folyóiratban került publikálásra a Prehistoric Pin-up című cikkben. A szobor 59,7 mm magasságú, szélessége 34,6 mm. Bal karja a vállal együtt hiányzik. Feje nincs és nem is volt, helyette olyan csap áll ki belőle, aminél fogva fel lehetett kötni valahová. Ebből arra következtetnek, hogy nyaklánc csüngője lehetett. A nemi jellegek itt is erősen túlhangsúlyozottak, mint az őskőkori vénuszszobrok mindegyikénél az elkövetkező 20 000 évben. Funkciója még vitatott. Összesen hat csonttöredéket találtak a barlang rétegeiben. Ezeknek radiometrikus datálását az Oxford Radiocarbon Accelerator végezte el. Az eredmények: 1.
* 31 140 ± 310; 2.
* 31 290 ± 180; 3.
* 31 180 ± 180; 4.
* 31 760 ± 200; 5.
* 34 570 ± 260; 6.
* 34 720 ± 280; 7.
* 40 000 ± 500. Az eredmények szerint három időszakban, 40 000 év körül, 35 000 év körül és 31 000 év körül kerültek a barlangba e csontok. A vénuszfigura a középső korszakból származik, tehát körülbelül 6000 évvel idősebb az eddig ismert gravetti kultúrához tartozó . A fiatalabb csoport kora megegyezik a Sváb-Alpokból már korábban is ismert aurignaci jellegű leletek korával. (hu)
- A Hohler Fels-i vénusz a Sváb-Alpok (Schwäbische Alb) egyik karsztbarlangjából került elő, a , 2008. szeptemberében. A rétegtani datálás szerint az aurignaci kultúrához tartozik, 31 000-35 000 év korú, ezért a világ eddig ismert legrégebbi plasztikus emberábrázolása. Kidolgozottabb az izraeli Berekhat Ram-i vénusznál és a marokkói Tan-tani vénusznál (ezenkívül ezek emberi eredete is vitatott). 1997 óta végzett ásatásokat a Baden-Württemberg tartományi lelőhelyeken, és 2008-ban akadt rá erre a szenzációs leletre. A szobor 20 méterre a barlang bejáratától, a jelenlegi padlószinttől számított körülbelül három méteres mélységből származik. A tudományos világ 2009. május 13-án sajtótájékoztatóból ismerhette meg a leletet, majd 2009. május 14-én a Nature folyóiratban került publikálásra a Prehistoric Pin-up című cikkben. A szobor 59,7 mm magasságú, szélessége 34,6 mm. Bal karja a vállal együtt hiányzik. Feje nincs és nem is volt, helyette olyan csap áll ki belőle, aminél fogva fel lehetett kötni valahová. Ebből arra következtetnek, hogy nyaklánc csüngője lehetett. A nemi jellegek itt is erősen túlhangsúlyozottak, mint az őskőkori vénuszszobrok mindegyikénél az elkövetkező 20 000 évben. Funkciója még vitatott. Összesen hat csonttöredéket találtak a barlang rétegeiben. Ezeknek radiometrikus datálását az Oxford Radiocarbon Accelerator végezte el. Az eredmények: 1.
* 31 140 ± 310; 2.
* 31 290 ± 180; 3.
* 31 180 ± 180; 4.
* 31 760 ± 200; 5.
* 34 570 ± 260; 6.
* 34 720 ± 280; 7.
* 40 000 ± 500. Az eredmények szerint három időszakban, 40 000 év körül, 35 000 év körül és 31 000 év körül kerültek a barlangba e csontok. A vénuszfigura a középső korszakból származik, tehát körülbelül 6000 évvel idősebb az eddig ismert gravetti kultúrához tartozó . A fiatalabb csoport kora megegyezik a Sváb-Alpokból már korábban is ismert aurignaci jellegű leletek korával. (hu)
|
