Property Value
dbo:abstract
  • John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a Holdra szállási programot. Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére. Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszállóegység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele. 1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta: (hu)
  • John Fitzgerald Kennedy amerikai elnök 1961. május 25-én hirdette meg a Holdra szállási programot. Az űrversenyben, amely a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között alakult ki, az amerikai Apollo-program volt az első – és mindeddig egyetlen – ilyen űrkutatási program, melynek keretében 1969 és 1972 között az Egyesült Államok 12 űrhajóst juttatott a Hold felszínére. Az emberrel történő első holdra szállás főpróbája az Apollo–10 küldetése volt 1969 májusában. Ekkor Thomas Stafford parancsnok, John Young, a parancsnoki modul pilótája és Eugene Cernan, a leszállóegység pilótája megkerülte a Holdat, majd Hold körüli pályára állt. A főpróba során Stafford és Cernan átszállt a holdkompba, és elvégezték a holdra szállás szimulációs programját, ennek végrehajtása során 15 kilométer távolságra közelítették meg a Hold felszínét, majd visszatértek a parkolópályán keringő parancsnoki egységhez, és sikeresen összekapcsolódtak vele. 1969. július 20-án, 20:17-kor UTC történt meg a történelmi pillanat az Apollo–11 küldetése során (a tervezett leszállási helytől 6,5 km-re), amikor az első ember, Neil Armstrong az Eagle (Sas) névre keresztelt holdkomp fedélzeti ajtaján kilépve a Hold felszínére lépett, és a következőt mondta: (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 520257 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 5882 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23715864 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Holdra szállások emberrel (hu)
  • Holdra szállások emberrel (hu)
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of