| dbo:abstract
|
- A Holland Kelet-indiai Társaság (hollandul hivatalosan Vereenigde Oostindische Compagnie rövidítve VOC, azaz Egyesült Kelet-indiai Társaság), vagy gyakran Németalföldi Kelet-indiai Társaság volt a világ első igazi multinacionális vállalata és az első cég, amely részvényeket adott ki pénzügyei finanszírozására és ezzel létrehozta a modern tőzsdét. 1602-ben alapították, és viszonylag hamar nagy méretű holland gyarmatbirodalmat épített ki Ázsiában (akkori nevén: India). 1619-ben , a Társaság akkori vezetője alapította meg Batavia (Jakarta) városát. A XVII. század első felében a társaság csaknem monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet. 1638-58-ban Ceylont(Srí Lanka), 1641-ben Malakkát (Malajzia) ragadta el a portugáloktól, Indiában azonban kénytelen volt meghátrálni az angolokkal szemben. Hollandia gyarmatai közül Jáva és Madura szigetek, Szumátra, Nyugat-Borneó, Celebesz, Nyugat-Új-Guinea és Bali tartoztak a Holland Kelet-indiai Társasághoz. A gyarmatárukból származó óriási haszon Hollandiát a XVII. században "Európa bankárjává" tette. A nemzetközi pénzforgalom központjává így Amszterdam vált. A Holland Társaság igen eredményesnek bizonyult, remek mérlegeket mutatott be urainak – innen erednek a mai könyvvitel és beszámolókészítés alapjai is –, a XVII. század vége felé azonban a hanyatlás jelei mutatkoztak, és a hivatalnokok a egyre növekedett. A XVIII. század végén már nem bírtak az angolokkal lépést tartani; a francia forradalmi háborúk kezdetén pedig az angolok sorra elfoglalták a Társaság gyarmatait. 1798-ban a hollandi népképviselet a Társaságot végképp megszüntette, gyarmatait maga az állam vette át, mely a Társaság adósságait is átvállalta. A társaság kvázi önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, flottával és külpolitikával. Gazdasági-katonai súlyára jellemző, hogy a második angol–holland háború első évében, 1665. augusztus 12-én a Bergen kikötőjében vívott vågeni csatában a társaság „magánflottája” az értékes fűszerflottát meg tudta védeni a támadó angol hajóhad ellenében, majd haza tudta azt kísérni. A társaság hajósai a számos földrajzi felfedezés (a Csendes-óceán szigetei, Ausztrália stb.) mellett értékes monopóliumokat szereztek (egyebek között a kizárólagos kereskedelem jogát Japánnal). Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigete is a társasághoz tartozott, de 1621-ben átadták a Holland Nyugat-indiai Társaságnak (West-Indische Compagnie avagy WIC). (hu)
- A Holland Kelet-indiai Társaság (hollandul hivatalosan Vereenigde Oostindische Compagnie rövidítve VOC, azaz Egyesült Kelet-indiai Társaság), vagy gyakran Németalföldi Kelet-indiai Társaság volt a világ első igazi multinacionális vállalata és az első cég, amely részvényeket adott ki pénzügyei finanszírozására és ezzel létrehozta a modern tőzsdét. 1602-ben alapították, és viszonylag hamar nagy méretű holland gyarmatbirodalmat épített ki Ázsiában (akkori nevén: India). 1619-ben , a Társaság akkori vezetője alapította meg Batavia (Jakarta) városát. A XVII. század első felében a társaság csaknem monopolizálta a keleti fűszerkereskedelmet. 1638-58-ban Ceylont(Srí Lanka), 1641-ben Malakkát (Malajzia) ragadta el a portugáloktól, Indiában azonban kénytelen volt meghátrálni az angolokkal szemben. Hollandia gyarmatai közül Jáva és Madura szigetek, Szumátra, Nyugat-Borneó, Celebesz, Nyugat-Új-Guinea és Bali tartoztak a Holland Kelet-indiai Társasághoz. A gyarmatárukból származó óriási haszon Hollandiát a XVII. században "Európa bankárjává" tette. A nemzetközi pénzforgalom központjává így Amszterdam vált. A Holland Társaság igen eredményesnek bizonyult, remek mérlegeket mutatott be urainak – innen erednek a mai könyvvitel és beszámolókészítés alapjai is –, a XVII. század vége felé azonban a hanyatlás jelei mutatkoztak, és a hivatalnokok a egyre növekedett. A XVIII. század végén már nem bírtak az angolokkal lépést tartani; a francia forradalmi háborúk kezdetén pedig az angolok sorra elfoglalták a Társaság gyarmatait. 1798-ban a hollandi népképviselet a Társaságot végképp megszüntette, gyarmatait maga az állam vette át, mely a Társaság adósságait is átvállalta. A társaság kvázi önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, flottával és külpolitikával. Gazdasági-katonai súlyára jellemző, hogy a második angol–holland háború első évében, 1665. augusztus 12-én a Bergen kikötőjében vívott vågeni csatában a társaság „magánflottája” az értékes fűszerflottát meg tudta védeni a támadó angol hajóhad ellenében, majd haza tudta azt kísérni. A társaság hajósai a számos földrajzi felfedezés (a Csendes-óceán szigetei, Ausztrália stb.) mellett értékes monopóliumokat szereztek (egyebek között a kizárólagos kereskedelem jogát Japánnal). Az Atlanti-óceán déli részén fekvő Szent Ilona szigete is a társasághoz tartozott, de 1621-ben átadták a Holland Nyugat-indiai Társaságnak (West-Indische Compagnie avagy WIC). (hu)
|
| prop-hu:termékek
|
- Fűszerek , tea, selyem, gyapot, porcelán, textil (hu)
- Fűszerek , tea, selyem, gyapot, porcelán, textil (hu)
|
