| dbo:abstract
|
- A Holland Nyugat-indiai Társaságot (West-Indische Compagnie avagy WIC) 1621-ben alapították a Holland Kelet-indiai Társaság (Vereenigde Oostindische Compagnie avagy VOC) mintájára, hogy gyarmatokat szerezzen Hollandiának az Atlanti-óceánon és partvidékén. A két nagy kereskedelmi társaság kvázi önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, flottával és külpolitikával. A közel húsz év hátrány igen jelentősnek bizonyult: a Nyugat-Indiai Társaság jóval kevésbé volt sikeres, mint testvérszervezete. Jelentősebb hódításai:Dél-Amerika Vadpartnak nevezett északi partvidékén (a mai Guyana és Suriname területén) az és a folyók mentén alapítottak telepeket;
* Holland Nyugat-India (később Holland Antillák):
* 1632: Sint Eustatius,
* 1632–1654: Tobago,
* 1634: Curaçao,
* 1640: Saba,
* Aruba,
* Bonaire,
* a Szent Márton-sziget Sint Maartennek nevezett déli része,
* ;
* a Hudson-folyó völgye Észak-Amerikában (1616–1667):
* Nieuw Amsterdam (a mai New York) és
* Nieuw Netherland városaival;
* Afrikában:
* Mauritániában: ,
* Szenegálban sziget;
* az Aranyparton:
* ,
* ,
* ,
* (1637),
* , valamint
* São Tomé sziget (1641–1643);
* Angolában (1641–1648):
* São Paolo de Loanda (1641. augusztus 16. – 1648. augusztus 21. vagy 24.),
* Benguela (1641. szeptember – 1648),
* sziget (1645/46 – 1648);
* Fokföld (1652);
* Az Atlanti-óceánon:
* Szent Ilona (a szigetet a Holland Kelet-indiai Társaság adta át). Legnagyobb kísérlete az volt, amikor 1623–1654 között megpróbálta elhódítani a portugáloktól Brazíliát. Ebben az időben a társaság fővárosát Recifében rendezte be. (hu)
- A Holland Nyugat-indiai Társaságot (West-Indische Compagnie avagy WIC) 1621-ben alapították a Holland Kelet-indiai Társaság (Vereenigde Oostindische Compagnie avagy VOC) mintájára, hogy gyarmatokat szerezzen Hollandiának az Atlanti-óceánon és partvidékén. A két nagy kereskedelmi társaság kvázi önálló államként viselkedett, saját kormányzattal, hadsereggel, flottával és külpolitikával. A közel húsz év hátrány igen jelentősnek bizonyult: a Nyugat-Indiai Társaság jóval kevésbé volt sikeres, mint testvérszervezete. Jelentősebb hódításai:Dél-Amerika Vadpartnak nevezett északi partvidékén (a mai Guyana és Suriname területén) az és a folyók mentén alapítottak telepeket;
* Holland Nyugat-India (később Holland Antillák):
* 1632: Sint Eustatius,
* 1632–1654: Tobago,
* 1634: Curaçao,
* 1640: Saba,
* Aruba,
* Bonaire,
* a Szent Márton-sziget Sint Maartennek nevezett déli része,
* ;
* a Hudson-folyó völgye Észak-Amerikában (1616–1667):
* Nieuw Amsterdam (a mai New York) és
* Nieuw Netherland városaival;
* Afrikában:
* Mauritániában: ,
* Szenegálban sziget;
* az Aranyparton:
* ,
* ,
* ,
* (1637),
* , valamint
* São Tomé sziget (1641–1643);
* Angolában (1641–1648):
* São Paolo de Loanda (1641. augusztus 16. – 1648. augusztus 21. vagy 24.),
* Benguela (1641. szeptember – 1648),
* sziget (1645/46 – 1648);
* Fokföld (1652);
* Az Atlanti-óceánon:
* Szent Ilona (a szigetet a Holland Kelet-indiai Társaság adta át). Legnagyobb kísérlete az volt, amikor 1623–1654 között megpróbálta elhódítani a portugáloktól Brazíliát. Ebben az időben a társaság fővárosát Recifében rendezte be. (hu)
|
