| dbo:abstract
|
- A homoszexualitás a szexuális irányultság egyik fajtája, amikor egy személy érzelmi és szexuális vonzódása kizárólag vagy főként azonos nemű emberek felé irányul. Személyek szexuális irányultságát, szexuális tevékenységét és/vagy identitását egyaránt jelentheti. Homoszexualitásnak nevezik az azonos neműek közötti szexuális tevékenységet abban az esetben is, amikor az a szexuális irányultságtól függetlenül jön létre, például kíváncsiságból. A biszexualitás és a heteroszexualitás mellett a homoszexualitás a szexuális irányultságok harmadik fő kategóriája. Bár gyakran különböző kategóriaként említik őket, néhány kutató (például Kinsey) szakmai körökben közismert, népszerű és egyben vitatott elmélete szerint minden ember szexuális irányultsága a hajlam szintjén biszexuálisnak tekinthető azaz mindenki valahol a heteroszexualitás-homoszexualitás skálán helyezkedik el. A tudósok nem tudják pontosan, hogy az emberi fejlődés során a szexuális irányultság kialakulásában melyek a legmeghatározóbb tényezők, de az általánosan elfogadott vélemények szerint, a legmeghatározóbb szerepe a genetikai tényezőknek, a hormonális hatásoknak és az idegrendszeri fejlődésnek (bevésődés) illetve azok komplex összjátékának van, és nem az egyén szexualitásra vonatkozó döntéseinek, vagy vallási-politikai nézeteinek. Jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen olyan komoly bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy a nevelés vagy a kora gyerekkori élmények illetve az elfogadó, vagy liberális környezet befolyással lennének a szexuális irányultság kialakulására. Bár vannak, akik szerint a homoszexualitás természetellenes, ennek némileg ellentmond az a tény, hogy jelenléte a természetben (az állatvilágban) is megfigyelhető. Bizonyos tudományos kutatók nézete szerint a homoszexualitás nem csak az állatvilágban, de az emberi társadalmakban is úgy tekintendő, mint egy normális és természetes változata az emberi szexualitásnak, amely önmagában nem betegség és amely pszichológiai értelemben nem káros az egyénre nézve. A homoszexuális férfiakra leggyakrabban a meleg, nőkre a leszbikus kifejezést szokták használni. (A magyar köznyelvben a homoszexuális - vagyis leszbikus - nőkre is elterjedt a diszkrét hangzású meleg szó használata.) Hogy az emberek mekkora hányada homoszexuális, vagy mekkora hányadának volt szexuális tapasztalata azonos neműekkel, csak becsülni lehet a felmérések alapján. Egyes becslések szerint a homoszexuális irányultsággal rendelkezők aránya a lakosság tíz százaléka körül van a nyugati társadalmakban. A felmérések pontosságát nehezíti, hogy a homoszexuálisok közül sokan nem vállalják fel a nemi irányultságukat; ennek egyik feltételezett oka a pszichológusok és a homoszexuálisok jogait védő aktivisták véleménye szerint jellemzően a homofóbia és heteroszexista diszkrimináció. (hu)
- A homoszexualitás a szexuális irányultság egyik fajtája, amikor egy személy érzelmi és szexuális vonzódása kizárólag vagy főként azonos nemű emberek felé irányul. Személyek szexuális irányultságát, szexuális tevékenységét és/vagy identitását egyaránt jelentheti. Homoszexualitásnak nevezik az azonos neműek közötti szexuális tevékenységet abban az esetben is, amikor az a szexuális irányultságtól függetlenül jön létre, például kíváncsiságból. A biszexualitás és a heteroszexualitás mellett a homoszexualitás a szexuális irányultságok harmadik fő kategóriája. Bár gyakran különböző kategóriaként említik őket, néhány kutató (például Kinsey) szakmai körökben közismert, népszerű és egyben vitatott elmélete szerint minden ember szexuális irányultsága a hajlam szintjén biszexuálisnak tekinthető azaz mindenki valahol a heteroszexualitás-homoszexualitás skálán helyezkedik el. A tudósok nem tudják pontosan, hogy az emberi fejlődés során a szexuális irányultság kialakulásában melyek a legmeghatározóbb tényezők, de az általánosan elfogadott vélemények szerint, a legmeghatározóbb szerepe a genetikai tényezőknek, a hormonális hatásoknak és az idegrendszeri fejlődésnek (bevésődés) illetve azok komplex összjátékának van, és nem az egyén szexualitásra vonatkozó döntéseinek, vagy vallási-politikai nézeteinek. Jelenleg nem áll rendelkezésre semmilyen olyan komoly bizonyíték, ami alátámasztaná, hogy a nevelés vagy a kora gyerekkori élmények illetve az elfogadó, vagy liberális környezet befolyással lennének a szexuális irányultság kialakulására. Bár vannak, akik szerint a homoszexualitás természetellenes, ennek némileg ellentmond az a tény, hogy jelenléte a természetben (az állatvilágban) is megfigyelhető. Bizonyos tudományos kutatók nézete szerint a homoszexualitás nem csak az állatvilágban, de az emberi társadalmakban is úgy tekintendő, mint egy normális és természetes változata az emberi szexualitásnak, amely önmagában nem betegség és amely pszichológiai értelemben nem káros az egyénre nézve. A homoszexuális férfiakra leggyakrabban a meleg, nőkre a leszbikus kifejezést szokták használni. (A magyar köznyelvben a homoszexuális - vagyis leszbikus - nőkre is elterjedt a diszkrét hangzású meleg szó használata.) Hogy az emberek mekkora hányada homoszexuális, vagy mekkora hányadának volt szexuális tapasztalata azonos neműekkel, csak becsülni lehet a felmérések alapján. Egyes becslések szerint a homoszexuális irányultsággal rendelkezők aránya a lakosság tíz százaléka körül van a nyugati társadalmakban. A felmérések pontosságát nehezíti, hogy a homoszexuálisok közül sokan nem vállalják fel a nemi irányultságukat; ennek egyik feltételezett oka a pszichológusok és a homoszexuálisok jogait védő aktivisták véleménye szerint jellemzően a homofóbia és heteroszexista diszkrimináció. (hu)
|
