| dbo:abstract
|
- Ez a lista Horvátország lakott szigeteit sorolja fel, a szigeteken tartózkodó népesség száma szerint a 2001. március 31-ei adatok alapján. Az Adriai-tenger Horvátországhoz tartozó területén 698 sziget, 389 szigetecske és 78 zátony található , ezek alkotják a horvát tengerpart szigetcsoportját, amely a legnagyobb az Adrián, és második legnagyobb a Földközi-tengeren (ugyanis a nagyobb ). A 698 szigetből mindössze 47-nek van legalább egy főből álló állandó népessége, amely az adott szigeten tartózkodik. Néhány forrás adatai szerint Horvátország 66 lakott szigettel rendelkezik , amelynek van állandó népessége, viszont 19 ezekből a szigetekből mára teljesen elvesztette a szigeten tartózkodó, állandó lakosságát a népesség csökkenése miatt és a horvát szigetek alacsony gazdasági aktivitása miatt egyaránt. A Horvátországhoz tartozó szigetek már az ókori Görögország ideje óta lakottak (például Hvar szigete már az i. e. 3500 és i. e. 2500 közötti időkben lakott volt , gyarmatot alapított Hvar és Vis szigetein az i. e. 4. században). A szigetek összlakossága az 1921-es adatok szerint 173 503 fő volt. A népesség erős hanyatlása egészen a korai 1850-es évektől érződött, kb. 1981-ig. Az 1990-es években a népesség újra növekedni kezdett, a 2001-es népszámlálás szerint a szigetek népessége már 121 606 volt, az 1991-es 110 953 össznépességhez viszonyítva. A szigetek lakosságának fő foglalkozása a mezőgazdaság (főleg a és az olívanövesztés), a halászat és a turizmus. A megélhetési költség 10-30%-kal magasabb, mint a fő területen (a horvát anyaországban) , emiatt a horvát kormány a Sziget Törvényei (horvátul: Zakon o otocima) szerint különféle támogatásokat és kedvezményeket nyújt a szigetek lakóinak, hogy segítse őket a gazdaság és a megélhetés terén: a lakók számára kedvezményesek vagy ingyenesek az -díjak és a kompjegyek. (hu)
- Ez a lista Horvátország lakott szigeteit sorolja fel, a szigeteken tartózkodó népesség száma szerint a 2001. március 31-ei adatok alapján. Az Adriai-tenger Horvátországhoz tartozó területén 698 sziget, 389 szigetecske és 78 zátony található , ezek alkotják a horvát tengerpart szigetcsoportját, amely a legnagyobb az Adrián, és második legnagyobb a Földközi-tengeren (ugyanis a nagyobb ). A 698 szigetből mindössze 47-nek van legalább egy főből álló állandó népessége, amely az adott szigeten tartózkodik. Néhány forrás adatai szerint Horvátország 66 lakott szigettel rendelkezik , amelynek van állandó népessége, viszont 19 ezekből a szigetekből mára teljesen elvesztette a szigeten tartózkodó, állandó lakosságát a népesség csökkenése miatt és a horvát szigetek alacsony gazdasági aktivitása miatt egyaránt. A Horvátországhoz tartozó szigetek már az ókori Görögország ideje óta lakottak (például Hvar szigete már az i. e. 3500 és i. e. 2500 közötti időkben lakott volt , gyarmatot alapított Hvar és Vis szigetein az i. e. 4. században). A szigetek összlakossága az 1921-es adatok szerint 173 503 fő volt. A népesség erős hanyatlása egészen a korai 1850-es évektől érződött, kb. 1981-ig. Az 1990-es években a népesség újra növekedni kezdett, a 2001-es népszámlálás szerint a szigetek népessége már 121 606 volt, az 1991-es 110 953 össznépességhez viszonyítva. A szigetek lakosságának fő foglalkozása a mezőgazdaság (főleg a és az olívanövesztés), a halászat és a turizmus. A megélhetési költség 10-30%-kal magasabb, mint a fő területen (a horvát anyaországban) , emiatt a horvát kormány a Sziget Törvényei (horvátul: Zakon o otocima) szerint különféle támogatásokat és kedvezményeket nyújt a szigetek lakóinak, hogy segítse őket a gazdaság és a megélhetés terén: a lakók számára kedvezményesek vagy ingyenesek az -díjak és a kompjegyek. (hu)
|
