| dbo:abstract
|
- A hosszúvers legalább száz-kétszáz soros vagy még hosszabb, kötetnyi, elsősorban lírai jellegű és formájú mű, mely sokszor epikai és drámai elemeket is felhasznál. A „hosszúvers” elnevezés az 1950-es évek magyar költészetében kezdett először terjedni. Leggyakoribb sajátossága az összefoglaló, általános világmagyarázat igénye, így gyakran és könnyedén kapcsolódik össze a történelmi vagy a költő által teremtett mítoszok tartalmaival, de más ősi, mindenekelőtt magyar (vagy bolgár stb.) népköltészeti elemeket is használhat. Összetettsége, bonyolult és sokszor csak a költőt jól ismerő ember számára azonosíthatóan egyéni jelképrendszere, filozofikus témaválasztása miatt erős a műfaj gondolati töltése. A magyar hosszúvers előfutárának talán már Csokonai Vitéz Mihály: Az Estve c. költeménye is tekinthető; de még inkább a magyar hosszúversek megteremtésének előzményei közé tartozik Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János verses epikája (Zalán futása, Az Apostol), valamint Füst Milán rövidebb, de a hagyományos rímes-időmértékes formákat meghaladó, alapozott költeményei. Az ötvenes évek első felében Weöres Sándor (hu)
- A hosszúvers legalább száz-kétszáz soros vagy még hosszabb, kötetnyi, elsősorban lírai jellegű és formájú mű, mely sokszor epikai és drámai elemeket is felhasznál. A „hosszúvers” elnevezés az 1950-es évek magyar költészetében kezdett először terjedni. Leggyakoribb sajátossága az összefoglaló, általános világmagyarázat igénye, így gyakran és könnyedén kapcsolódik össze a történelmi vagy a költő által teremtett mítoszok tartalmaival, de más ősi, mindenekelőtt magyar (vagy bolgár stb.) népköltészeti elemeket is használhat. Összetettsége, bonyolult és sokszor csak a költőt jól ismerő ember számára azonosíthatóan egyéni jelképrendszere, filozofikus témaválasztása miatt erős a műfaj gondolati töltése. A magyar hosszúvers előfutárának talán már Csokonai Vitéz Mihály: Az Estve c. költeménye is tekinthető; de még inkább a magyar hosszúversek megteremtésének előzményei közé tartozik Vörösmarty Mihály, Petőfi Sándor és Arany János verses epikája (Zalán futása, Az Apostol), valamint Füst Milán rövidebb, de a hagyományos rímes-időmértékes formákat meghaladó, alapozott költeményei. Az ötvenes évek első felében Weöres Sándor (hu)
|
