A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A p

Property Value
dbo:abstract
  • A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A programot a NASA vezeti az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével. (hu)
  • A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a várhatóan 2021-ben indított James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni és narancssárga illetve piros látható fényben, annak további hullámhosszain nem. A programot a NASA vezeti az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, gyakran HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez csillagászati észleléseket. Életre hívásának alapgondolata azon alapul, hogy a földi légkör jelentősen befolyásolja a megfigyeléseket, elsősorban a diffrakció jelenségével, de egyes hullámhossztartományok kitakarásával is. Ahhoz, hogy akadálymentesen lehessen megfigyeléseket folytatni, a légkör fölé kell emelni a távcsövet. Ezt az elvet a HST-t megelőző, annak valamiféle elᔝjének tekintett műszerek is megerősítették. A távcső ezen elvek szerinti előkészítő munkája egészen 1946-ig nyúlik vissza és a két legkiemelked𕆻 alakja, aki a legt󶮾t tette azért, hogy a távcső megvalósulhasson, Lyman Spitzer és Nancy Toman voltak.Megvalósulásához az egész amerikai csillagásztársadalom összefogott, akik levelekkel ostromolták az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy az biztosítson pénzügyi forrásokat, ám ez egy hosszas és akadályokkal teli folyamat volt, amelynek végén a Kongresszus csak korlátozott forrásokat adott, amelyekkel egyrészt kissé csökkentett műszaki tartalmat lehetett megvalósítani (az eredeti 3 m-res főtükör átméről 2,4 m-re kellett csökkenteni), másrészt az ESA személyn nemzetközi partnert kellett bevonni a finanszírozáshoz. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, akinek kori munkásságához szorosan kapcsol༽ott a távcső, mint lehetséges tovlépést biztosító eszköz (Hubble fedezte fel, hogy a Tejútrendszeren túl is léteznek galaxisok és az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltol༽ását a világegyetem tágulása okozza).A csillagászati műhold fő alkot༾gysége egy 2,4 méter tükörátmérőjű Ritchey𠄼hrétien-távcső, mely t, a távcső élettartama alatt tször cserélt műszerbe tovítja az összegyűjtött fényt. A távcsövet a NASA Marshall Space Flight Centere tervezte, a távcső fő alkatrészét, a főtükröt a Perkin-Elmer cég szállította, a tudományos berendezések tervezéséért és beszereléséért a Goddard Űrközpont volt a felelős, míg a műhold alap platformját, annak irányítórendszerével a Lockheed állította elő. Az egyik legnépszer𗆻 és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. A gyártás során merült fel az a hiba, amely kis híján a távcsövet halálra ítélte. Csak a felbocsátás utáni első képekből derült ki, hogy a főtükröt a gyártónál félrecsiszolták és fellépett nála a szférikus aberrผió jelensége, ami abban nyilvánult meg, hogy a megfigyelt csillagászati objektumok képe – azok közül is a halványaké főként – elmos༽ott, így az eredeti csillagászati megfigyelési célokat lehetetlen vele teljesíteni. A megoldást az jelentette, hogy amúgy is a távcső alapkoncepciója szerint időről-időre karbantartó repüléseket vezettek hozzá Föld körüli pályára és ezek során először egy olyan korrektív optikát építettek be, amely a távcső gyártási hibájának mértékével azonos, de ellentétes irányú korrekcióval irányította a fényt a műszerekbe, így tökéletessé téve a megfigyelések végeredményét, majd kés𕆻 olyan műszerekkel cserélték le a régieket, amelyek eleve tartalmazták a korrektív optikát.A Hubble Űrtávcső tszöri halasztás után – amelyek tségét a Challenger űrrepülőgép katasztr༿ája okozta – 1990. április 24-én startolt az Discovery űrsikló fedélzetén, az STS repülés keretn. A távcső pályára bocsátása másnap történt meg. A Hubble első műszerkészleteként magával vitt egy nagylátószögű kamerát, egy nagy felbontású és egy a halvány objektumokra optimalizált spektrogrฟot, egy nagy sebességű fotométert és egy külön kamerát a távoli, halvány objektumokhoz. Ezek műk཭ését kezdetben meghatározta a tükör alaphibája, de ezen alapjaiban változtattak az egymás után következő karbantartó küldetések. Összesen öt karbantartó repülésen jártak űrhajósok a távcsőnél: az STS az SM1-gyel (Servicing Mission 1) 1993-ban, az STS az SM2-vel 1997-ben, az STS az SM3A-val 1999-ben, az STS az SM3B-vel 2002-ben és az STS az SM4-gyel 2009-ben. Az első szervizelésen szerelték be a távcső hibáját teljesen orvosló és a műszer sorsát alapjaiban megfordító korrekciós optikát, a COSTAR-t, majd a ti repülésen pedig sorra cserélték egyre korszer𗆻re, hatékonyabbra és nagyobb teljesítményűre a tudományos műszereket. A tudományos műszerek mellett a távcső életét végigkövettek a műhold alap kiépítéséhez tartozó elemek, mint a giroszkópok és a napelemek állandó cseréje, azok elhasznál༽ása miatt.A Hubble az első nagyjavítást követő robbanásszerű minőségi javulását követᔞn ikonikus szerepet vívott ki magának a tudományos közösségben. Sorra készültek az olyan egyedülálló és tudományos forradalmat indító megfigyelései, amelyek hol a Naprendszeren belüli égitestekről – pl. Jupiterbe csap༽ó üstökös, a Plútó-Charon rendszer külön égitestekre bontása, vagy a Szaturnusz sarki fényeinek megfigyelése –, hol pedig az Univerzum id𕆾n és térben legtávolabbi objektumainak megörökítésén keresztül vonultak be a tudománytörténetbe. Megfigyeléseivel jelentősen hozzájárult például az Univerzum korának meghatározásához illetve elfogadható határon belülre finomításához, vagy az ún. vöröseltol༽ás mértékének (azaz az Univerzum tágulási ütemének) meghatározásához. Ugyanezen képekből válogatva a távcső üzemelését koordináló Space Telescope Science Institute a közvéleményt is aktívan bevonja, ismeretterjesztésként az emberek felé egy-egy gyönyörű kép publikálásával propagálja az űreszköz tevékenységét. A távcső megfigyelési idejére egyປként pályázat útján lehet lehetőséget szerezni. Szabály szerint bárkinek, ám az idők nagy részn csak tudományos intézetek nyertek távcsőidőt, igaz jobbára kuriózumként a kezdeti időkben – és meglehetősen szigorú szabályozás mellett – még akár amatőrcsillagászok is kaphattak lehetőséget a megfigyelésre az űrtávcsővel.A Hubble-nél azonban 2009 óta nem járt karbantartó űrhajó, különösen nem úgy, hogy 2011-ben a teljes Space Shuttle flottát – azaz az egyetlen űrhajótípust, amit a tervezés során alkalmassá tettek a távcső szervizelésére – kényszer᜞n leállították. A távcső kisebb-nagyobb hibákkal és kompromisszumokkal még üzemel, de csak idő kérdése, amikor végleg meghibásodik. Közben számolni kell a légkör hatásával, az űreszköz természetes lefékezᔝésével és pályájának hanyatlásával, amelynek végén – beavatkozás nélkül – kényszer᜞n lezuhan. Szórványos tervek látnak időről-időre, hogy esetleg mégis meglátogatja egy űrhajó és javításokat végez rajta, vagy a pályáját megemelve évtizedekkel meghosszabbítja az élettartamát, ám jelenleg nincsenek konkrét tervek egy val༽i karbantartó repülésre. Helyette időközben megszületett a távcső ut༽jának tekintett, 2021-ben indított James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban dolgozik és narancssárga, illetve piros látható fényben, annak tovi hullámhosszain nem.. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, gyakran HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez csillagászati észleléseket. Életre hívásának alapgondolata azon alapul, hogy a földi légkör jelentősen befolyásolja a megfigyeléseket, elsősorban a diffrakció jelenségével, de egyes hullámhossztartományok kitakarásával is. Ahhoz, hogy akadálymentesen lehessen megfigyeléseket folytatni, a légkör fölé kell emelni a távcsövet. Ezt az elvet a HST-t megelőző, annak valamiféle elődjének tekintett műszerek is megerősítették. A távcső ezen elvek szerinti előkészítő munkája egészen 1946-ig nyúlik vissza és a két legkiemelkedőbb alakja, aki a legtöbbet tette azért, hogy a távcső megvalósulhasson, Lyman Spitzer és Nancy Toman voltak.Megvalósulásához az egész amerikai csillagásztársadalom összefogott, akik levelekkel ostromolták az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy az biztosítson pénzügyi forrásokat, ám ez egy hosszas és akadályokkal teli folyamat volt, amelynek végén a Kongresszus csak korlátozott forrásokat adott, amelyekkel egyrészt kissé csökkentett műszaki tartalmat lehetett megvalósítani (az eredeti 3 m-res főtükör átméről 2,4 m-re kellett csökkenteni), másrészt az ESA személyében nemzetközi partnert kellett bevonni a finanszírozáshoz. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, akinek korábbi munkásságához szorosan kapcsolódott a távcső, mint lehetséges továbblépést biztosító eszköz (Hubble fedezte fel, hogy a Tejútrendszeren túl is léteznek galaxisok és az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza).A csillagászati műhold fő alkotóegysége egy 2,4 méter tükörátmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely több, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. A távcsövet a NASA Marshall Space Flight Centere tervezte, a távcső fő alkatrészét, a főtükröt a Perkin-Elmer cég szállította, a tudományos berendezések tervezéséért és beszereléséért a Goddard Űrközpont volt a felelős, míg a műhold alap platformját, annak irányítórendszerével a Lockheed állította elő. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. A gyártás során merült fel az a hiba, amely kis híján a távcsövet halálra ítélte. Csak a felbocsátás utáni első képekből derült ki, hogy a főtükröt a gyártónál félrecsiszolták és fellépett nála a szférikus aberráció jelensége, ami abban nyilvánult meg, hogy a megfigyelt csillagászati objektumok képe – azok közül is a halványaké főként – elmosódott, így az eredeti csillagászati megfigyelési célokat lehetetlen vele teljesíteni. A megoldást az jelentette, hogy amúgy is a távcső alapkoncepciója szerint időről-időre karbantartó repüléseket vezettek hozzá Föld körüli pályára és ezek során először egy olyan korrektív optikát építettek be, amely a távcső gyártási hibájának mértékével azonos, de ellentétes irányú korrekcióval irányította a fényt a műszerekbe, így tökéletessé téve a megfigyelések végeredményét, majd később olyan műszerekkel cserélték le a régieket, amelyek eleve tartalmazták a korrektív optikát.A Hubble Űrtávcső többszöri halasztás után – amelyek többségét a Challenger űrrepülőgép katasztrófája okozta – 1990. április 24-én startolt az Discovery űrsikló fedélzetén, az STS–31 repülés keretében. A távcső pályára bocsátása másnap történt meg. A Hubble első műszerkészleteként magával vitt egy nagylátószögű kamerát, egy nagy felbontású és egy a halvány objektumokra optimalizált spektrográfot, egy nagy sebességű fotométert és egy külön kamerát a távoli, halvány objektumokhoz. Ezek működését kezdetben meghatározta a tükör alaphibája, de ezen alapjaiban változtattak az egymás után következő karbantartó küldetések. Összesen öt karbantartó repülésen jártak űrhajósok a távcsőnél: az STS–61 az SM1-gyel (Servicing Mission 1) 1993-ban, az STS–82 az SM2-vel 1997-ben, az STS–103 az SM3A-val 1999-ben, az STS–109 az SM3B-vel 2002-ben és az STS–125 az SM4-gyel 2009-ben. Az első szervizelésen szerelték be a távcső hibáját teljesen orvosló és a műszer sorsát alapjaiban megfordító korrekciós optikát, a COSTAR-t, majd a többi repülésen pedig sorra cserélték egyre korszerűbbre, hatékonyabbra és nagyobb teljesítményűre a tudományos műszereket. A tudományos műszerek mellett a távcső életét végigkövettek a műhold alap kiépítéséhez tartozó elemek, mint a giroszkópok és a napelemek állandó cseréje, azok elhasználódása miatt.A Hubble az első nagyjavítást követő robbanásszerű minőségi javulását követően ikonikus szerepet vívott ki magának a tudományos közösségben. Sorra készültek az olyan egyedülálló és tudományos forradalmat indító megfigyelései, amelyek hol a Naprendszeren belüli égitestekről – pl. Jupiterbe csapódó üstökös, a Plútó-Charon rendszer külön égitestekre bontása, vagy a Szaturnusz sarki fényeinek megfigyelése –, hol pedig az Univerzum időben és térben legtávolabbi objektumainak megörökítésén keresztül vonultak be a tudománytörténetbe. Megfigyeléseivel jelentősen hozzájárult például az Univerzum korának meghatározásához illetve elfogadható határon belülre finomításához, vagy az ún. vöröseltolódás mértékének (azaz az Univerzum tágulási ütemének) meghatározásához. Ugyanezen képekből válogatva a távcső üzemelését koordináló Space Telescope Science Institute a közvéleményt is aktívan bevonja, ismeretterjesztésként az emberek felé egy-egy gyönyörű kép publikálásával propagálja az űreszköz tevékenységét. A távcső megfigyelési idejére egyébként pályázat útján lehet lehetőséget szerezni. Szabály szerint bárkinek, ám az idők nagy részében csak tudományos intézetek nyertek távcsőidőt, igaz jobbára kuriózumként a kezdeti időkben – és meglehetősen szigorú szabályozás mellett – még akár amatőrcsillagászok is kaphattak lehetőséget a megfigyelésre az űrtávcsővel.A Hubble-nél azonban 2009 óta nem járt karbantartó űrhajó, különösen nem úgy, hogy 2011-ben a teljes Space Shuttle flottát – azaz az egyetlen űrhajótípust, amit a tervezés során alkalmassá tettek a távcső szervizelésére – kényszerűen leállították. A távcső kisebb-nagyobb hibákkal és kompromisszumokkal még üzemel, de csak idő kérdése, amikor végleg meghibásodik. Közben számolni kell a légkör hatásával, az űreszköz természetes lefékeződésével és pályájának hanyatlásával, amelynek végén – beavatkozás nélkül – kényszerűen lezuhan. Szórványos tervek látnak időről-időre, hogy esetleg mégis meglátogatja egy űrhajó és javításokat végez rajta, vagy a pályáját megemelve évtizedekkel meghosszabbítja az élettartamát, ám jelenleg nincsenek konkrét tervek egy valódi karbantartó repülésre. Helyette időközben megszületett a távcső utódjának tekintett, 2021-ben indított James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban dolgozik és narancssárga, illetve piros látható fényben, annak további hullámhosszain nem.. (hu)
  • A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A programot a NASA vezeti az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével. (hu)
  • A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a várhatóan 2021-ben indított James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni és narancssárga illetve piros látható fényben, annak további hullámhosszain nem. A programot a NASA vezeti az Európai Űrügynökség (ESA) részvételével. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, gyakran HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez csillagászati észleléseket. Életre hívásának alapgondolata azon alapul, hogy a földi légkör jelentősen befolyásolja a megfigyeléseket, elsősorban a diffrakció jelenségével, de egyes hullámhossztartományok kitakarásával is. Ahhoz, hogy akadálymentesen lehessen megfigyeléseket folytatni, a légkör fölé kell emelni a távcsövet. Ezt az elvet a HST-t megelőző, annak valamiféle elᔝjének tekintett műszerek is megerősítették. A távcső ezen elvek szerinti előkészítő munkája egészen 1946-ig nyúlik vissza és a két legkiemelked𕆻 alakja, aki a legt󶮾t tette azért, hogy a távcső megvalósulhasson, Lyman Spitzer és Nancy Toman voltak.Megvalósulásához az egész amerikai csillagásztársadalom összefogott, akik levelekkel ostromolták az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy az biztosítson pénzügyi forrásokat, ám ez egy hosszas és akadályokkal teli folyamat volt, amelynek végén a Kongresszus csak korlátozott forrásokat adott, amelyekkel egyrészt kissé csökkentett műszaki tartalmat lehetett megvalósítani (az eredeti 3 m-res főtükör átméről 2,4 m-re kellett csökkenteni), másrészt az ESA személyn nemzetközi partnert kellett bevonni a finanszírozáshoz. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, akinek kori munkásságához szorosan kapcsol༽ott a távcső, mint lehetséges tovlépést biztosító eszköz (Hubble fedezte fel, hogy a Tejútrendszeren túl is léteznek galaxisok és az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltol༽ását a világegyetem tágulása okozza).A csillagászati műhold fő alkot༾gysége egy 2,4 méter tükörátmérőjű Ritchey𠄼hrétien-távcső, mely t, a távcső élettartama alatt tször cserélt műszerbe tovítja az összegyűjtött fényt. A távcsövet a NASA Marshall Space Flight Centere tervezte, a távcső fő alkatrészét, a főtükröt a Perkin-Elmer cég szállította, a tudományos berendezések tervezéséért és beszereléséért a Goddard Űrközpont volt a felelős, míg a műhold alap platformját, annak irányítórendszerével a Lockheed állította elő. Az egyik legnépszer𗆻 és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. A gyártás során merült fel az a hiba, amely kis híján a távcsövet halálra ítélte. Csak a felbocsátás utáni első képekből derült ki, hogy a főtükröt a gyártónál félrecsiszolták és fellépett nála a szférikus aberrผió jelensége, ami abban nyilvánult meg, hogy a megfigyelt csillagászati objektumok képe – azok közül is a halványaké főként – elmos༽ott, így az eredeti csillagászati megfigyelési célokat lehetetlen vele teljesíteni. A megoldást az jelentette, hogy amúgy is a távcső alapkoncepciója szerint időről-időre karbantartó repüléseket vezettek hozzá Föld körüli pályára és ezek során először egy olyan korrektív optikát építettek be, amely a távcső gyártási hibájának mértékével azonos, de ellentétes irányú korrekcióval irányította a fényt a műszerekbe, így tökéletessé téve a megfigyelések végeredményét, majd kés𕆻 olyan műszerekkel cserélték le a régieket, amelyek eleve tartalmazták a korrektív optikát.A Hubble Űrtávcső tszöri halasztás után – amelyek tségét a Challenger űrrepülőgép katasztr༿ája okozta – 1990. április 24-én startolt az Discovery űrsikló fedélzetén, az STS repülés keretn. A távcső pályára bocsátása másnap történt meg. A Hubble első műszerkészleteként magával vitt egy nagylátószögű kamerát, egy nagy felbontású és egy a halvány objektumokra optimalizált spektrogrฟot, egy nagy sebességű fotométert és egy külön kamerát a távoli, halvány objektumokhoz. Ezek műk཭ését kezdetben meghatározta a tükör alaphibája, de ezen alapjaiban változtattak az egymás után következő karbantartó küldetések. Összesen öt karbantartó repülésen jártak űrhajósok a távcsőnél: az STS az SM1-gyel (Servicing Mission 1) 1993-ban, az STS az SM2-vel 1997-ben, az STS az SM3A-val 1999-ben, az STS az SM3B-vel 2002-ben és az STS az SM4-gyel 2009-ben. Az első szervizelésen szerelték be a távcső hibáját teljesen orvosló és a műszer sorsát alapjaiban megfordító korrekciós optikát, a COSTAR-t, majd a ti repülésen pedig sorra cserélték egyre korszer𗆻re, hatékonyabbra és nagyobb teljesítményűre a tudományos műszereket. A tudományos műszerek mellett a távcső életét végigkövettek a műhold alap kiépítéséhez tartozó elemek, mint a giroszkópok és a napelemek állandó cseréje, azok elhasznál༽ása miatt.A Hubble az első nagyjavítást követő robbanásszerű minőségi javulását követᔞn ikonikus szerepet vívott ki magának a tudományos közösségben. Sorra készültek az olyan egyedülálló és tudományos forradalmat indító megfigyelései, amelyek hol a Naprendszeren belüli égitestekről – pl. Jupiterbe csap༽ó üstökös, a Plútó-Charon rendszer külön égitestekre bontása, vagy a Szaturnusz sarki fényeinek megfigyelése –, hol pedig az Univerzum id𕆾n és térben legtávolabbi objektumainak megörökítésén keresztül vonultak be a tudománytörténetbe. Megfigyeléseivel jelentősen hozzájárult például az Univerzum korának meghatározásához illetve elfogadható határon belülre finomításához, vagy az ún. vöröseltol༽ás mértékének (azaz az Univerzum tágulási ütemének) meghatározásához. Ugyanezen képekből válogatva a távcső üzemelését koordináló Space Telescope Science Institute a közvéleményt is aktívan bevonja, ismeretterjesztésként az emberek felé egy-egy gyönyörű kép publikálásával propagálja az űreszköz tevékenységét. A távcső megfigyelési idejére egyປként pályázat útján lehet lehetőséget szerezni. Szabály szerint bárkinek, ám az idők nagy részn csak tudományos intézetek nyertek távcsőidőt, igaz jobbára kuriózumként a kezdeti időkben – és meglehetősen szigorú szabályozás mellett – még akár amatőrcsillagászok is kaphattak lehetőséget a megfigyelésre az űrtávcsővel.A Hubble-nél azonban 2009 óta nem járt karbantartó űrhajó, különösen nem úgy, hogy 2011-ben a teljes Space Shuttle flottát – azaz az egyetlen űrhajótípust, amit a tervezés során alkalmassá tettek a távcső szervizelésére – kényszer᜞n leállították. A távcső kisebb-nagyobb hibákkal és kompromisszumokkal még üzemel, de csak idő kérdése, amikor végleg meghibásodik. Közben számolni kell a légkör hatásával, az űreszköz természetes lefékezᔝésével és pályájának hanyatlásával, amelynek végén – beavatkozás nélkül – kényszer᜞n lezuhan. Szórványos tervek látnak időről-időre, hogy esetleg mégis meglátogatja egy űrhajó és javításokat végez rajta, vagy a pályáját megemelve évtizedekkel meghosszabbítja az élettartamát, ám jelenleg nincsenek konkrét tervek egy val༽i karbantartó repülésre. Helyette időközben megszületett a távcső ut༽jának tekintett, 2021-ben indított James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban dolgozik és narancssárga, illetve piros látható fényben, annak tovi hullámhosszain nem.. (hu)
  • <api batchcomplete="">A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, gyakran HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez csillagászati észleléseket. Életre hívásának alapgondolata azon alapul, hogy a földi légkör jelentősen befolyásolja a megfigyeléseket, elsősorban a diffrakció jelenségével, de egyes hullámhossztartományok kitakarásával is. Ahhoz, hogy akadálymentesen lehessen megfigyeléseket folytatni, a légkör fölé kell emelni a távcsövet. Ezt az elvet a HST-t megelőző, annak valamiféle elődjének tekintett műszerek is megerősítették. A távcső ezen elvek szerinti előkészítő munkája egészen 1946-ig nyúlik vissza és a két legkiemelkedőbb alakja, aki a legtöbbet tette azért, hogy a távcső megvalósulhasson, Lyman Spitzer és Nancy Toman voltak.Megvalósulásához az egész amerikai csillagásztársadalom összefogott, akik levelekkel ostromolták az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy az biztosítson pénzügyi forrásokat, ám ez egy hosszas és akadályokkal teli folyamat volt, amelynek végén a Kongresszus csak korlátozott forrásokat adott, amelyekkel egyrészt kissé csökkentett műszaki tartalmat lehetett megvalósítani (az eredeti 3 m-res főtükör átméről 2,4 m-re kellett csökkenteni), másrészt az ESA személyében nemzetközi partnert kellett bevonni a finanszírozáshoz. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, akinek korábbi munkásságához szorosan kapcsolódott a távcső, mint lehetséges továbblépést biztosító eszköz (Hubble fedezte fel, hogy a Tejútrendszeren túl is léteznek galaxisok és az elsők között érvelt amellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza).A csillagászati műhold fő alkotóegysége egy 2,4 méter tükörátmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely több, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. A távcsövet a NASA Marshall Space Flight Centere tervezte, a távcső fő alkatrészét, a főtükröt a Perkin-Elmer cég szállította, a tudományos berendezések tervezéséért és beszereléséért a Goddard Űrközpont volt a felelős, míg a műhold alap platformját, annak irányítórendszerével a Lockheed állította elő. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. A gyártás során merült fel az a hiba, amely kis híján a távcsövet halálra ítélte. Csak a felbocsátás utáni első képekből derült ki, hogy a főtükröt a gyártónál félrecsiszolták és fellépett nála a szférikus aberráció jelensége, ami abban nyilvánult meg, hogy a megfigyelt csillagászati objektumok képe – azok közül is a halványaké főként – elmosódott, így az eredeti csillagászati megfigyelési célokat lehetetlen vele teljesíteni. A megoldást az jelentette, hogy amúgy is a távcső alapkoncepciója szerint időről-időre karbantartó repüléseket vezettek hozzá Föld körüli pályára és ezek során először egy olyan korrektív optikát építettek be, amely a távcső gyártási hibájának mértékével azonos, de ellentétes irányú korrekcióval irányította a fényt a műszerekbe, így tökéletessé téve a megfigyelések végeredményét, majd később olyan műszerekkel cserélték le a régieket, amelyek eleve tartalmazták a korrektív optikát.A Hubble Űrtávcső többszöri halasztás után – amelyek többségét a Challenger űrrepülőgép katasztrófája okozta – 1990. április 24-én startolt az Discovery űrsikló fedélzetén, az STS–31 repülés keretében. A távcső pályára bocsátása másnap történt meg. A Hubble első műszerkészleteként magával vitt egy nagylátószögű kamerát, egy nagy felbontású és egy a halvány objektumokra optimalizált spektrográfot, egy nagy sebességű fotométert és egy külön kamerát a távoli, halvány objektumokhoz. Ezek működését kezdetben meghatározta a tükör alaphibája, de ezen alapjaiban változtattak az egymás után következő karbantartó küldetések. Összesen öt karbantartó repülésen jártak űrhajósok a távcsőnél: az STS–61 az SM1-gyel (Servicing Mission 1) 1993-ban, az STS–82 az SM2-vel 1997-ben, az STS–103 az SM3A-val 1999-ben, az STS–109 az SM3B-vel 2002-ben és az STS–125 az SM4-gyel 2009-ben. Az első szervizelésen szerelték be a távcső hibáját teljesen orvosló és a műszer sorsát alapjaiban megfordító korrekciós optikát, a COSTAR-t, majd a többi repülésen pedig sorra cserélték egyre korszerűbbre, hatékonyabbra és nagyobb teljesítményűre a tudományos műszereket. A tudományos műszerek mellett a távcső életét végigkövettek a műhold alap kiépítéséhez tartozó elemek, mint a giroszkópok és a napelemek állandó cseréje, azok elhasználódása miatt.A Hubble az első nagyjavítást követő robbanásszerű minőségi javulását követően ikonikus szerepet vívott ki magának a tudományos közösségben. Sorra készültek az olyan egyedülálló és tudományos forradalmat indító megfigyelései, amelyek hol a Naprendszeren belüli égitestekről – pl. Jupiterbe csapódó üstökös, a Plútó-Charon rendszer külön égitestekre bontása, vagy a Szaturnusz sarki fényeinek megfigyelése –, hol pedig az Univerzum időben és térben legtávolabbi objektumainak megörökítésén keresztül vonultak be a tudománytörténetbe. Megfigyeléseivel jelentősen hozzájárult például az Univerzum korának meghatározásához illetve elfogadható határon belülre finomításához, vagy az ún. vöröseltolódás mértékének (azaz az Univerzum tágulási ütemének) meghatározásához. Ugyanezen képekből válogatva a távcső üzemelését koordináló Space Telescope Science Institute a közvéleményt is aktívan bevonja, ismeretterjesztésként az emberek felé egy-egy gyönyörű kép publikálásával propagálja az űreszköz tevékenységét. A távcső megfigyelési idejére egyébként pályázat útján lehet lehetőséget szerezni. Szabály szerint bárkinek, ám az idők nagy részében csak tudományos intézetek nyertek távcsőidőt, igaz jobbára kuriózumként a kezdeti időkben – és meglehetősen szigorú szabályozás mellett – még akár amatőrcsillagászok is kaphattak lehetőséget a megfigyelésre az űrtávcsővel.A Hubble-nél azonban 2009 óta nem járt karbantartó űrhajó, különösen nem úgy, hogy 2011-ben a teljes Space Shuttle flottát – azaz az egyetlen űrhajótípust, amit a tervezés során alkalmassá tettek a távcső szervizelésére – kényszerűen leállították. A távcső kisebb-nagyobb hibákkal és kompromisszumokkal még üzemel, de csak idő kérdése, amikor végleg meghibásodik. Közben számolni kell a légkör hatásával, az űreszköz természetes lefékeződésével és pályájának hanyatlásával, amelynek végén – beavatkozás nélkül – kényszerűen lezuhan. Szórványos tervek látnak időről-időre, hogy esetleg mégis meglátogatja egy űrhajó és javításokat végez rajta, vagy a pályáját megemelve évtizedekkel meghosszabbítja az élettartamát, ám jelenleg nincsenek konkrét tervek egy valódi karbantartó repülésre. Helyette időközben megszületett a távcső utódjának tekintett, 2021-ben indított James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban dolgozik és narancssárga, illetve piros látható fényben, annak további hullámhosszain nem.. (hu)
dbo:thumbnail
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 17237 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 22412 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 22805 (xsd:nonNegativeInteger)
  • 168815 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23837721 (xsd:integer)
  • 24500610 (xsd:integer)
  • 28152997 (xsd:integer)
prop-hu:ann
  • 1979 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
prop-hu:archívdátum
  • 2010-06-19 (xsd:date)
prop-hu:archívurl
prop-hu:aut
  • Andrew J. Dunar és Stephen P. Waring (hu)
  • Lyman Spitzer (hu)
  • Andrew J. Dunar és Stephen P. Waring (hu)
  • Lyman Spitzer (hu)
prop-hu:cím
  • HUBBLE INSTRUMENTS (hu)
  • HUBBLE INSTRUMENTS (hu)
prop-hu:elérés
  • 2010-08-03 (xsd:date)
prop-hu:energiaellátás
  • 2800 (xsd:integer)
prop-hu:hordozórakéta
prop-hu:indításDátuma
  • 1990 (xsd:integer)
prop-hu:indításHelye
prop-hu:inklináció
  • 28.500000 (xsd:double)
prop-hu:inklinผió
  • 28.500000 (xsd:double)
prop-hu:isbn
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Hubble 01.jpg (hu)
  • Hubble Space Telescope .jpg (hu)
  • Hubble 01.jpg (hu)
  • Hubble Space Telescope .jpg (hu)
prop-hu:lan
  • en (hu)
  • en (hu)
prop-hu:nssdcId
  • 1990 (xsd:integer)
prop-hu:név
  • Hubble űrtávcső (hu)
  • Hubble űrtávcső (hu)
prop-hu:ország
prop-hu:periódus
  • 96 (xsd:integer)
prop-hu:peri༽us
  • 96 (xsd:integer)
prop-hu:pályamagasság
  • 569.0 (dbd:kilometre)
prop-hu:red
  • NASA (hu)
  • Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society (hu)
  • NASA (hu)
  • Quarterly Journal of the Royal Astronomical Society (hu)
prop-hu:rssHírek
prop-hu:subtit
  • Power to Explore: History of Marshall Space Flight Center 1960 (hu)
  • Power to Explore: History of Marshall Space Flight Center 1960–1990 (hu)
  • Power to Explore: History of Marshall Space Flight Center 1960 (hu)
  • Power to Explore: History of Marshall Space Flight Center 1960–1990 (hu)
prop-hu:tit
  • History of the Space Telescope (hu)
  • The Hubble Space Telescope (hu)
  • History of the Space Telescope (hu)
  • The Hubble Space Telescope (hu)
prop-hu:típus
prop-hu:tömeg
  • 11110.0 (dbd:kilogram)
prop-hu:url
prop-hu:weboldal
  • www.spacetelescope.org/ (hu)
  • www.spacetelescope.org/ (hu)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:élettartam
  • év (hu)
  • ~ 30 év (hu)
  • év (hu)
  • ~ 30 év (hu)
dct:subject
rdfs:comment
  • A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A p (hu)
  • <api batchcomplete="">A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, gyakran HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez csillagászati észleléseket. Életre hívásának alapgondolata azon alapul, hogy a földi légkör jelentősen befolyásolja a megfigyeléseket, elsősorban a diffrakció jelenségével, de egyes hullámhossztartományok kitakarásával is. (hu)
  • A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez észleléseket. Nevét Edwin Hubble huszadik századi csillagászról kapta, aki az elsők között érvelt a mellett, hogy a távoli galaxisok vöröseltolódását a világegyetem tágulása okozza. Fő alkatrésze egy 2,4 méter átmérőjű Ritchey–Chrétien-távcső, mely négy, a távcső élettartama alatt többször cserélt műszerbe továbbítja az összegyűjtött fényt. Az egyik legnépszerűbb és legismertebb űreszköz, angol nyelvterületen gyakran csak a „Nép távcsövének” (The People's Telescope) nevezik. Tervezett utódja a James Webb űrtávcső, bár az csak az infravörös tartományban fog dolgozni, látható fényben nem. A p (hu)
  • <api batchcomplete="">A Hubble űrtávcső (angolul Hubble Space Telescope, gyakran HST) csillagászati műhold, az amerikai Nagy obszervatóriumok sorozat első tagja, mely közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban végez csillagászati észleléseket. Életre hívásának alapgondolata azon alapul, hogy a földi légkör jelentősen befolyásolja a megfigyeléseket, elsősorban a diffrakció jelenségével, de egyes hullámhossztartományok kitakarásával is. (hu)
rdfs:label
  • Hubble űrtávcső (hu)
  • Hubble űrtávcső (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:depiction
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of