| dbo:abstract
|
- Ősrégi gömöri család, melynek ősi fészke Hubó, vagy régi nevén Huba községe. A család az 1200-as években már szerepel. 1290-ben Hubai Bátha fiáról, Hubay Istvánról történik említés. Hubai Póka fia, Péter 1315-ben fiainak, Miklósnak és Györgynek terheit is magára vállalván, megjelenik az egri káptalan előtt, hol kijelenti, hogy a Nagyvölgy nevű ősi birtokát, amely Hubó határából hasíttatott ki, minden tartozékával lányának, Katus asszonynak és férjének, Mártonnak, a Mikó fiának engedi át leány negyed fejében. Ugyanő 1353-ban lányával, özv. Keszi Mártonnéval s ennek fiával megjelent az egri káptalan előtt s a Gömör megyei „Készéi” földön fekvő ősi birtokát lányának s leszármazóinak adományozta, mivel fiai meghaltak. Hubay Jakab fia, Pál 1366-ban Gömör megye nádori gyűlésén perbe fogta Készéi Márton özvegyét ezért a jószágért, azt vitatván, hogy Hubai Péter az ő unokatestvére lévén, intézkedése az ősi jószágról az ő beleegyezése nélkül érvényes nem lehetett. Felmutatta aztán az egri káptalan 1353-ban kelt okiratát, melyben Hubai Miklós unokája, Jakabnak pedig fia: Hubai János, az ő édestestvére, mindkettőjük nevében tiltakozott is az ellen, hogy Hubay Péter comes a Nagyvölgyet lányának adományozza, mivel az jogos úton az ő atyjukat illette volna, de ő mindenféle idézéssel zaklatván, megbüntettette s ezt a birtokot elfoglalta. Mivel Hubay Péter, Pókának fia neki unokatestvére volt, ősi jószágai is csak őreá maradhattak. Állításait bizonyítékokkal is megerősítette. A nádor ítélete alapján a fejérvári káptalan emberei a megyei kiküldöttekkel a helyszínen megbecsülték néhai Hubai Péter hubói, nagyvölgyi és keszői (kezeii) jószágát s azt négy egyenlő részre osztván, 74 részét Katus asszonynak, V4 részét Jakab fiának hasították. Katus asszony és fiai Keszeii fele részét kapták a Dancs fia, Jakab faluja és dél felől a Herbord fiai kezeii jószága szomszédságában, a többi birtokok azonban a felpereséi lettek. 1352-ben és a következő években hosszas per folyt a Hubay és a Dancs család között keszi birtokaik határai felett. A Hubaiak ebben a korban a Hubóval szomszédos Herepán községében Szt. Demeter tiszteletére alapított egyháznak kegyurai voltak. Herepán községét egyházáról később Szt. Demeternek hívták; mint puszta, ma is e néven ismeretes. Bebek Detre nádor parancsára 1398-ban a jászói konvent embere Otro- kocsi Domokos fia, István nádori biztossal Hubay Domokos fiát, Miklóst, aztán Hubay György fiát, Jánost és Pál fiát, Demetert ellentmondás nélkül bevezette Szt. Demeter egyházának kegyúri jogaiba. 1411-ben Hubay Miklósnak fia, János azzal a kérelemmel járult Zsigmond király színe elé, hogy erősítené meg őket Hubó községének birtokában. A király Visegrádon kelt új adománylevelében, hivatkozva a Hubayaknak a haza mellett szerzett érdemeire, megerősíti a családot ősi birtokában; mire a jászói konvent Hubay Miklós fiait, Jánost és Gáspárt, Hubay György fiait, Márkot, Tamást és Benedeket, másik Hubay Miklósnak fiait, Lászlót és Istvánt, Hubay Demetert és két fiát, Jánost és Andrást, végre Hubay Lászlónak fiát, Pált ellentmondás nélkül iktatta be abba. A király adománylevelét és az iktatólevelet 1412-ben függőpecsét alatt, kiváltságos alakban kiadja. A család a Lócipusztán is birtokos volt az 1400-as években. Hubay Sebestyénnek fia, Lukács anyjának, özv. Margit asszonynak és gyermekeinek, Katának, Miklósnak, Antalnak és Margitnak a nevében is 17 aranyforintban zálogosítja el Felsőlóc helységének felét. (hu)
- Ősrégi gömöri család, melynek ősi fészke Hubó, vagy régi nevén Huba községe. A család az 1200-as években már szerepel. 1290-ben Hubai Bátha fiáról, Hubay Istvánról történik említés. Hubai Póka fia, Péter 1315-ben fiainak, Miklósnak és Györgynek terheit is magára vállalván, megjelenik az egri káptalan előtt, hol kijelenti, hogy a Nagyvölgy nevű ősi birtokát, amely Hubó határából hasíttatott ki, minden tartozékával lányának, Katus asszonynak és férjének, Mártonnak, a Mikó fiának engedi át leány negyed fejében. Ugyanő 1353-ban lányával, özv. Keszi Mártonnéval s ennek fiával megjelent az egri káptalan előtt s a Gömör megyei „Készéi” földön fekvő ősi birtokát lányának s leszármazóinak adományozta, mivel fiai meghaltak. Hubay Jakab fia, Pál 1366-ban Gömör megye nádori gyűlésén perbe fogta Készéi Márton özvegyét ezért a jószágért, azt vitatván, hogy Hubai Péter az ő unokatestvére lévén, intézkedése az ősi jószágról az ő beleegyezése nélkül érvényes nem lehetett. Felmutatta aztán az egri káptalan 1353-ban kelt okiratát, melyben Hubai Miklós unokája, Jakabnak pedig fia: Hubai János, az ő édestestvére, mindkettőjük nevében tiltakozott is az ellen, hogy Hubay Péter comes a Nagyvölgyet lányának adományozza, mivel az jogos úton az ő atyjukat illette volna, de ő mindenféle idézéssel zaklatván, megbüntettette s ezt a birtokot elfoglalta. Mivel Hubay Péter, Pókának fia neki unokatestvére volt, ősi jószágai is csak őreá maradhattak. Állításait bizonyítékokkal is megerősítette. A nádor ítélete alapján a fejérvári káptalan emberei a megyei kiküldöttekkel a helyszínen megbecsülték néhai Hubai Péter hubói, nagyvölgyi és keszői (kezeii) jószágát s azt négy egyenlő részre osztván, 74 részét Katus asszonynak, V4 részét Jakab fiának hasították. Katus asszony és fiai Keszeii fele részét kapták a Dancs fia, Jakab faluja és dél felől a Herbord fiai kezeii jószága szomszédságában, a többi birtokok azonban a felpereséi lettek. 1352-ben és a következő években hosszas per folyt a Hubay és a Dancs család között keszi birtokaik határai felett. A Hubaiak ebben a korban a Hubóval szomszédos Herepán községében Szt. Demeter tiszteletére alapított egyháznak kegyurai voltak. Herepán községét egyházáról később Szt. Demeternek hívták; mint puszta, ma is e néven ismeretes. Bebek Detre nádor parancsára 1398-ban a jászói konvent embere Otro- kocsi Domokos fia, István nádori biztossal Hubay Domokos fiát, Miklóst, aztán Hubay György fiát, Jánost és Pál fiát, Demetert ellentmondás nélkül bevezette Szt. Demeter egyházának kegyúri jogaiba. 1411-ben Hubay Miklósnak fia, János azzal a kérelemmel járult Zsigmond király színe elé, hogy erősítené meg őket Hubó községének birtokában. A király Visegrádon kelt új adománylevelében, hivatkozva a Hubayaknak a haza mellett szerzett érdemeire, megerősíti a családot ősi birtokában; mire a jászói konvent Hubay Miklós fiait, Jánost és Gáspárt, Hubay György fiait, Márkot, Tamást és Benedeket, másik Hubay Miklósnak fiait, Lászlót és Istvánt, Hubay Demetert és két fiát, Jánost és Andrást, végre Hubay Lászlónak fiát, Pált ellentmondás nélkül iktatta be abba. A király adománylevelét és az iktatólevelet 1412-ben függőpecsét alatt, kiváltságos alakban kiadja. A család a Lócipusztán is birtokos volt az 1400-as években. Hubay Sebestyénnek fia, Lukács anyjának, özv. Margit asszonynak és gyermekeinek, Katának, Miklósnak, Antalnak és Margitnak a nevében is 17 aranyforintban zálogosítja el Felsőlóc helységének felét. (hu)
|
