dbo:abstract
|
- A finnek világviszonylatban a harmadik legtöbbet olvasó nemzet, 1000 főre 552,1 napilap esik. 2006-ban végeztek egy felmérést, melyből kiderült, hogy egy átlagos finn állampolgár három napilapot és nyolc hetilapot olvas rendszeresen. A finnországi svéd kisebbség kb. 285 ezer főre tehető, ez a lakosság nem egészen 5,5 százaléka. Ennek ellenére Finnországban 9 svéd napilap jelenik meg összesen 142 ezer példányban. Finnország legnagyobb példányszámban eladott és legjelentősebb svéd nyelvű napilapja a Hufvudstadsbladet, jelentése körülbelül „fővárosi újság”. A lapot 1864-ben Schauman alapította. Az első kiadás még ebben az évben december 5-én jelent meg. Már az 1800-as években a lap példányszáma elérte a 18 ezret, amivel Finnország legnagyobb napilapja volt. 1920-tól a Hufvudstadsbladets Förlag och Tryckeri működtette az újságot. Tulajdonosa, vezérigazgatója Amos Andersson volt, majd 1922 és 36 között főszerkesztője is lett a lapnak. Az újság 1917-től Finnország függetlenné válása óta működik kisebbségi lapként. (A finnországi svédek 1966-tól anyanyelvükön tanulhatják az egyetemen az újságírást.) A lap nem kap az államtól pénzügyi támogatást. 1990 óta nagyobb beruházásokat tettek, új technológiával minőségileg jobb újságot hoztak létre. Javult az elrendezés és a tartalom, növelték az oldalak számát. (hu)
- A finnek világviszonylatban a harmadik legtöbbet olvasó nemzet, 1000 főre 552,1 napilap esik. 2006-ban végeztek egy felmérést, melyből kiderült, hogy egy átlagos finn állampolgár három napilapot és nyolc hetilapot olvas rendszeresen. A finnországi svéd kisebbség kb. 285 ezer főre tehető, ez a lakosság nem egészen 5,5 százaléka. Ennek ellenére Finnországban 9 svéd napilap jelenik meg összesen 142 ezer példányban. Finnország legnagyobb példányszámban eladott és legjelentősebb svéd nyelvű napilapja a Hufvudstadsbladet, jelentése körülbelül „fővárosi újság”. A lapot 1864-ben Schauman alapította. Az első kiadás még ebben az évben december 5-én jelent meg. Már az 1800-as években a lap példányszáma elérte a 18 ezret, amivel Finnország legnagyobb napilapja volt. 1920-tól a Hufvudstadsbladets Förlag och Tryckeri működtette az újságot. Tulajdonosa, vezérigazgatója Amos Andersson volt, majd 1922 és 36 között főszerkesztője is lett a lapnak. Az újság 1917-től Finnország függetlenné válása óta működik kisebbségi lapként. (A finnországi svédek 1966-tól anyanyelvükön tanulhatják az egyetemen az újságírást.) A lap nem kap az államtól pénzügyi támogatást. 1990 óta nagyobb beruházásokat tettek, új technológiával minőségileg jobb újságot hoztak létre. Javult az elrendezés és a tartalom, növelték az oldalak számát. (hu)
|