| dbo:abstract
|
- Hugó (Nagy Hugó) (950 körül–Pistoia, 1001. december 21.) toszkánai őrgróf volt 961-től haláláig, valamint Spoleto hercege 989-től 996-ig. Apja , anyja volt. Feleségét Juditnak hívták, lányát szintén Willának. 989-ben lett Spoleto hercege, de III. Ottó császár megfosztotta hatalmától és a hercegséget adta. 1001. július 31-én Ottó számos előjogot biztosított , valószínűleg Hugó kívánságára. Hugó uralkodása alatt számos vallási alapítványt tett. Ezeket az alapítványokat újra és újra megerősítették a halálát követő időkben. Pistoiában halt meg, Firenzében van eltemetve. Síremléke, amit készített a 15. században, a firenzei Badia templomban van, amit anyja alapított. Életét legendák övezik, megírta történetét a "Hugó, a Nagy hőstetteinek története" című művében, amiben erkölcsös és jámbor uralkodónak írta le. Emlékére a Badiában minden évben, december 21-én misét tartanak. (hu)
- Hugó (Nagy Hugó) (950 körül–Pistoia, 1001. december 21.) toszkánai őrgróf volt 961-től haláláig, valamint Spoleto hercege 989-től 996-ig. Apja , anyja volt. Feleségét Juditnak hívták, lányát szintén Willának. 989-ben lett Spoleto hercege, de III. Ottó császár megfosztotta hatalmától és a hercegséget adta. 1001. július 31-én Ottó számos előjogot biztosított , valószínűleg Hugó kívánságára. Hugó uralkodása alatt számos vallási alapítványt tett. Ezeket az alapítványokat újra és újra megerősítették a halálát követő időkben. Pistoiában halt meg, Firenzében van eltemetve. Síremléke, amit készített a 15. században, a firenzei Badia templomban van, amit anyja alapított. Életét legendák övezik, megírta történetét a "Hugó, a Nagy hőstetteinek története" című művében, amiben erkölcsös és jámbor uralkodónak írta le. Emlékére a Badiában minden évben, december 21-én misét tartanak. (hu)
|
