| dbo:abstract
|
- A huhogók királypárti felkelők voltak a francia forradalom során (1789), az első Francia Köztársaság ellen. Franciaország tizenkét nyugati megyéjében, különösen Bretagne és Maine központtal terjedt el a mozgalom, Napóleon idején Londonba tevődött át a szervezkedés főhadiszállása. A felkelés három szakaszban történt és 1794 tavaszától 1800-ig tartott. A tagjai elutasították a sorozást és támogatták a katolikus egyházat. A francia klérus egy része nem volt hajlandó esküt tenni a polgári alkotmányra és a parasztság nagy része ezekben a megyékben fegyvert fogott papjaik támogatására. Harcmodorukat később gerilla hadviselésnek nevezték. Nevüket egyik vezetőjük, becenevéről (Chouan)-ról, kapták ( francia:Chouannerie) és a bagolyhuhogását utánzó hangjelzésükről. , Rouerie márkija játszott még jelentős vezető szerepet a mozgalomban. Kisebb felkelés tört még ki 1815-ben a száz nap idején és 1832-ben egy legitimista lázadás. (hu)
- A huhogók királypárti felkelők voltak a francia forradalom során (1789), az első Francia Köztársaság ellen. Franciaország tizenkét nyugati megyéjében, különösen Bretagne és Maine központtal terjedt el a mozgalom, Napóleon idején Londonba tevődött át a szervezkedés főhadiszállása. A felkelés három szakaszban történt és 1794 tavaszától 1800-ig tartott. A tagjai elutasították a sorozást és támogatták a katolikus egyházat. A francia klérus egy része nem volt hajlandó esküt tenni a polgári alkotmányra és a parasztság nagy része ezekben a megyékben fegyvert fogott papjaik támogatására. Harcmodorukat később gerilla hadviselésnek nevezték. Nevüket egyik vezetőjük, becenevéről (Chouan)-ról, kapták ( francia:Chouannerie) és a bagolyhuhogását utánzó hangjelzésükről. , Rouerie márkija játszott még jelentős vezető szerepet a mozgalomban. Kisebb felkelés tört még ki 1815-ben a száz nap idején és 1832-ben egy legitimista lázadás. (hu)
|
