| dbo:abstract
|
- A hurszag közelítő kiejtése a ḪUR.SAG 𒄯𒀈 ékírásos sumer ideogrammáknak. Jelentése a legkorábbi időktől helyre, területre utal, a hasonló jellegű KUR mellett az egyik legfontosabb értelmező jel. Jelentése „hegy, hegység, magaslat”, kozmikus értelemben vett „hegyi”. A hettita írásban a „hegy, hegység” determinatívuma. A jelcsoportból istennév is képződött. NIN.ḪUR.SAG, azaz Ninhurszag istennő nevének jelentése: „Hegyi Hölgy” vagy a „Hegyek Úrnője”. A sumerek hegyvidéki népnek tartották magukat, őshazájukat a hegyekben képzelték el. A hegyek, hegységek tisztelete jelentős szerepet játszott az életükben. Egyes vélemények szerint a zikkuratok is a hegyeket utánozták, hogy isteneiket azok tetején, illetve mesterséges „barlangjaikban”, a szentélyekben tisztelhessék. A nippuri zikkurat neve ḫur-sag-galam-ma (az „ügyes hegyi”), az uri templom ḫur-sag-sukud-rā („magas hegy”). A Gilgames-eposzban olvashatjuk: „Miután bekerült a … hegy, az első hegyet átléped, akkor ő nem … azután átlépték a hetedik hegyet is”. A hegyeknek ilyetén tisztelete még sokkal később is kimutatható a Közel-Keleten, nemcsak a hettitáknál, a Kumarbi-ciklus darabjaiban, Peruvasz legendáriumában, a Hazzival és Piszkurunuvasz-heggyel kapcsolatos rituálékban, hanem még a görög mitológiai elképzelésekben is (lásd Olümposz és az olümposzi istenek). (hu)
- A hurszag közelítő kiejtése a ḪUR.SAG 𒄯𒀈 ékírásos sumer ideogrammáknak. Jelentése a legkorábbi időktől helyre, területre utal, a hasonló jellegű KUR mellett az egyik legfontosabb értelmező jel. Jelentése „hegy, hegység, magaslat”, kozmikus értelemben vett „hegyi”. A hettita írásban a „hegy, hegység” determinatívuma. A jelcsoportból istennév is képződött. NIN.ḪUR.SAG, azaz Ninhurszag istennő nevének jelentése: „Hegyi Hölgy” vagy a „Hegyek Úrnője”. A sumerek hegyvidéki népnek tartották magukat, őshazájukat a hegyekben képzelték el. A hegyek, hegységek tisztelete jelentős szerepet játszott az életükben. Egyes vélemények szerint a zikkuratok is a hegyeket utánozták, hogy isteneiket azok tetején, illetve mesterséges „barlangjaikban”, a szentélyekben tisztelhessék. A nippuri zikkurat neve ḫur-sag-galam-ma (az „ügyes hegyi”), az uri templom ḫur-sag-sukud-rā („magas hegy”). A Gilgames-eposzban olvashatjuk: „Miután bekerült a … hegy, az első hegyet átléped, akkor ő nem … azután átlépték a hetedik hegyet is”. A hegyeknek ilyetén tisztelete még sokkal később is kimutatható a Közel-Keleten, nemcsak a hettitáknál, a Kumarbi-ciklus darabjaiban, Peruvasz legendáriumában, a Hazzival és Piszkurunuvasz-heggyel kapcsolatos rituálékban, hanem még a görög mitológiai elképzelésekben is (lásd Olümposz és az olümposzi istenek). (hu)
|
