| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- A Hyperion a Szaturnusz 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított holdja. Anyabolygójától 1 481 100 km-re kering, tömege 1,77·1019 kg. és amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül angol csillagász fedezte fel 1848-ban. A Naprendszer legnagyobb szabálytalan alakú holdja. Alakja valószínűleg meteorbecsapódás következtében alakult ki, melynek során tömege egy részét elvesztette. Albedója 0,3, tehát erősen szennyezett. Nevét a görög mitológia egyik titánja után kapta. A közelebbi Titán holddal dinamikus rezonanciában van: a Titán négy keringést tesz, mialatt a Hyperion hármat. A Titán nagyobb tömege folytán ráncigálja a Hyperiont, ami ennek következtében meglehetősen excentrikus pályán halad. A másik érdekesség a hold meglehetősen szabálytalan „krumpli” alakja (360×280×225 km), a Naprendszerben ez a legnagyobb szabálytalan alakú hold. Sűrűsége csak fele a vízének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók. Alakjából és pályájából következően nincs állandó forgástengelye és . A Naprendszer minden más égitestjétől eltérően a hold keringése kaotikus, melynek jellemzői havonta változhatnak. Elméleti számítások szerint a hold akár több ezer évig foroghat stabilan, amit szintén több ezer éves szabálytalan forgási időszak követ, és megjósolhatatlan, hogy éppen melyik állapotában van. (hu)
- A Hyperion a Szaturnusz 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított holdja. Anyabolygójától 1 481 100 km-re kering, tömege 1,77·1019 kg. és amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül angol csillagász fedezte fel 1848-ban. A Naprendszer legnagyobb szabálytalan alakú holdja. Alakja valószínűleg meteorbecsapódás következtében alakult ki, melynek során tömege egy részét elvesztette. Albedója 0,3, tehát erősen szennyezett. Nevét a görög mitológia egyik titánja után kapta. A közelebbi Titán holddal dinamikus rezonanciában van: a Titán négy keringést tesz, mialatt a Hyperion hármat. A Titán nagyobb tömege folytán ráncigálja a Hyperiont, ami ennek következtében meglehetősen excentrikus pályán halad. A másik érdekesség a hold meglehetősen szabálytalan „krumpli” alakja (360×280×225 km), a Naprendszerben ez a legnagyobb szabálytalan alakú hold. Sűrűsége csak fele a vízének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók. Alakjából és pályájából következően nincs állandó forgástengelye és . A Naprendszer minden más égitestjétől eltérően a hold keringése kaotikus, melynek jellemzői havonta változhatnak. Elméleti számítások szerint a hold akár több ezer évig foroghat stabilan, amit szintén több ezer éves szabálytalan forgási időszak követ, és megjósolhatatlan, hogy éppen melyik állapotában van. (hu)
|
| dbo:discoverer
| |
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 4827 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:albedó
| |
| prop-hu:anyabolygó
| |
| prop-hu:excentricitás
| |
| prop-hu:felfedezésIdeje
| |
| prop-hu:felfedezése
| |
| prop-hu:felfedező
|
- W. C. Bond, G. P. Bond és W. Lassell (hu)
- W. C. Bond, G. P. Bond és W. Lassell (hu)
|
| prop-hu:felszíniGravEgyenlítőnél
| |
| prop-hu:fizikaiTulajdonságok
| |
| prop-hu:forgásiPeriódus
|
- kaotikus (hu)
- kaotikus (hu)
|
| prop-hu:félNagytengely
|
- 1481100.0 (dbd:kilometre)
|
| prop-hu:háttér
|
- palegreen (hu)
- palegreen (hu)
|
| prop-hu:hőmNév
| |
| prop-hu:hőmérséklet
| |
| prop-hu:inklináció
| |
| prop-hu:keringésiPeriódus
| |
| prop-hu:kép
|
- Hyperion true.jpg (hu)
- Hyperion true.jpg (hu)
|
| prop-hu:méret
| |
| prop-hu:név
|
- Hyperion (hu)
- Hyperion (hu)
|
| prop-hu:szökésiSebesség
| |
| prop-hu:sűrűség
| |
| prop-hu:tömeg
| |
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| dct:subject
| |
| rdf:type
| |
| rdfs:comment
|
- A Hyperion a Szaturnusz 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított holdja. Anyabolygójától 1 481 100 km-re kering, tömege 1,77·1019 kg. és amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül angol csillagász fedezte fel 1848-ban. A Naprendszer legnagyobb szabálytalan alakú holdja. Alakja valószínűleg meteorbecsapódás következtében alakult ki, melynek során tömege egy részét elvesztette. Albedója 0,3, tehát erősen szennyezett. Nevét a görög mitológia egyik titánja után kapta. Sűrűsége csak fele a vízének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók. (hu)
- A Hyperion a Szaturnusz 286 km-es, vöröses, sűrűn kráterezett, csuszamlásokkal tarkított holdja. Anyabolygójától 1 481 100 km-re kering, tömege 1,77·1019 kg. és amerikai csillagászok, és tőlük függetlenül angol csillagász fedezte fel 1848-ban. A Naprendszer legnagyobb szabálytalan alakú holdja. Alakja valószínűleg meteorbecsapódás következtében alakult ki, melynek során tömege egy részét elvesztette. Albedója 0,3, tehát erősen szennyezett. Nevét a görög mitológia egyik titánja után kapta. Sűrűsége csak fele a vízének, amiből arra lehet következtetni, hogy belsejében üregek találhatók. (hu)
|
| rdfs:label
|
- Hyperion (hold) (hu)
- Hyperion (hold) (hu)
|
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is foaf:primaryTopic
of | |
