Property Value
dbo:abstract
  • A háttérfüggetlenség az elméleti fizika, elsősorban a kvantumgravitáció által definiált alapfeltevés, mely megköveteli, hogy egy adott elméletet leíró egyenletek a téridő aktuális alakjától és a téridőben definiált mezőktől függetlenek legyenek, legfőképpen ne függjenek a használt koordináta-rendszertől és metrikától. A különféle konfigurációk (hátterek) az egyenletrendszer megoldásaiként származtathatóak. Noha a húrelmélet alapvetően háttérfüggetlen, az elmélet jelenlegi formájában nem testesíti meg ezt, mivel megkívánja, hogy a megoldást kereső fizikus egy partikuláris megoldásból induljon ki, vagyis egy olyan előre meghatározott háttérből, melyben az elmélet csak kis perturbációkat ír le. A kvantumgravitáció egy igen eltérő megközelítése, a hurok kvantumgravitáció alapvetően háttérfüggetlen, noha maga a háttérben álló fizikai alap nem az. Például megkívánja a téridőben egy speciális topológia létezését, habár a háttérfüggetlenség számos definíciója nem engedélyezi a topológiaválasztást. A húrelmélet klasszikus háttérfüggetlen leírása a . Ez, bár segített megérteni a kondenzációt, a legtöbb húrelmélettel foglalkozó szakember szerint alkalmatlan a nem-perturbatív húrelmélet fizikai megalapozására. Maga a háttér-független és a háttérfüggő szembenállás tulajdonképpen az Isaac Newton és Leibniz közötti, a tér abszolút vagy relatív voltával kapcsolatos vitára vezethető vissza. Számos fizikus szerint a két lehetőség közötti választás kizárólag filozófiai, mivel semmi cáfolatát nem teszi lehetővé, ahogy azt például a kvantummechanika teszi. Ugyanakkor tudományfilozófusok, mint Lakatos Imre vagy kifejtik, hogy tetszőleges is elindíthatnak metafizikai kérdések és így a háttérfüggetlenség elfogadása eltérő eredményekhez vezethet. (hu)
  • A háttérfüggetlenség az elméleti fizika, elsősorban a kvantumgravitáció által definiált alapfeltevés, mely megköveteli, hogy egy adott elméletet leíró egyenletek a téridő aktuális alakjától és a téridőben definiált mezőktől függetlenek legyenek, legfőképpen ne függjenek a használt koordináta-rendszertől és metrikától. A különféle konfigurációk (hátterek) az egyenletrendszer megoldásaiként származtathatóak. Noha a húrelmélet alapvetően háttérfüggetlen, az elmélet jelenlegi formájában nem testesíti meg ezt, mivel megkívánja, hogy a megoldást kereső fizikus egy partikuláris megoldásból induljon ki, vagyis egy olyan előre meghatározott háttérből, melyben az elmélet csak kis perturbációkat ír le. A kvantumgravitáció egy igen eltérő megközelítése, a hurok kvantumgravitáció alapvetően háttérfüggetlen, noha maga a háttérben álló fizikai alap nem az. Például megkívánja a téridőben egy speciális topológia létezését, habár a háttérfüggetlenség számos definíciója nem engedélyezi a topológiaválasztást. A húrelmélet klasszikus háttérfüggetlen leírása a . Ez, bár segített megérteni a kondenzációt, a legtöbb húrelmélettel foglalkozó szakember szerint alkalmatlan a nem-perturbatív húrelmélet fizikai megalapozására. Maga a háttér-független és a háttérfüggő szembenállás tulajdonképpen az Isaac Newton és Leibniz közötti, a tér abszolút vagy relatív voltával kapcsolatos vitára vezethető vissza. Számos fizikus szerint a két lehetőség közötti választás kizárólag filozófiai, mivel semmi cáfolatát nem teszi lehetővé, ahogy azt például a kvantummechanika teszi. Ugyanakkor tudományfilozófusok, mint Lakatos Imre vagy kifejtik, hogy tetszőleges is elindíthatnak metafizikai kérdések és így a háttérfüggetlenség elfogadása eltérő eredményekhez vezethet. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 113631 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 3070 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 20556320 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Háttérfüggetlenség (hu)
  • Háttérfüggetlenség (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is foaf:primaryTopic of