dbo:abstract
|
- Hófúvásnak nevezzük azt az időjárási jelenséget, amikor a földfelszín közelében fújó szél, illetve a fel-feltámadó szélrohamok a frissen hullott, általában aprószemcsés, úgy nevezett porhót felkapják és különféle alakzatokat formálnak belőle. Ezen időjárási jelenség rendkívül rossz látási viszonyokat, illetve különösen veszélyes közlekedési helyzetet teremt az utakon. A hófúvás egyes szélsőséges esetekben hozzájárulhat bizonyos települések, vidékek időszakos elzártságához a külvilágtól.Hófúvás már akár néhány tíz km/h szélsebességnél is létrejöhet, ám a komolyabb hófúvások kialakulásához arányaiban véve erősebb széllökésekre van szükség. A hófúvás során kialakuló formák a sivatag homokjához hasonlóan formázódnak meg a szél által. Amikor egy terület szél felőli oldalára esett havat a szél elhordja, akkor előfordulhat olyan helyzet, hogy néhány méteres távolságon belül hóval nem fedett, illetve akár méteres hótorlaszokkal is elzárt terepszakaszok alakulnak ki. A hó többnyire a széltől védett részeken rakódik le, ahol jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék is összegyűlhet. A hó lerakódását a rögzített, álló tereptárgyak körül kialakuló aerodinamikai hatások is elősegítik, mivel a tárgyak felülete megtöri a szél energiáját, így a tárgy által keltett turbulenciák a tárgy mögé vezetik a hókristályokat. Ez az időjárási jelenség olykor szokatlan formákat is létrehozhat a hóból. (hu)
- Hófúvásnak nevezzük azt az időjárási jelenséget, amikor a földfelszín közelében fújó szél, illetve a fel-feltámadó szélrohamok a frissen hullott, általában aprószemcsés, úgy nevezett porhót felkapják és különféle alakzatokat formálnak belőle. Ezen időjárási jelenség rendkívül rossz látási viszonyokat, illetve különösen veszélyes közlekedési helyzetet teremt az utakon. A hófúvás egyes szélsőséges esetekben hozzájárulhat bizonyos települések, vidékek időszakos elzártságához a külvilágtól.Hófúvás már akár néhány tíz km/h szélsebességnél is létrejöhet, ám a komolyabb hófúvások kialakulásához arányaiban véve erősebb széllökésekre van szükség. A hófúvás során kialakuló formák a sivatag homokjához hasonlóan formázódnak meg a szél által. Amikor egy terület szél felőli oldalára esett havat a szél elhordja, akkor előfordulhat olyan helyzet, hogy néhány méteres távolságon belül hóval nem fedett, illetve akár méteres hótorlaszokkal is elzárt terepszakaszok alakulnak ki. A hó többnyire a széltől védett részeken rakódik le, ahol jelentős mennyiségű szilárd halmazállapotú csapadék is összegyűlhet. A hó lerakódását a rögzített, álló tereptárgyak körül kialakuló aerodinamikai hatások is elősegítik, mivel a tárgyak felülete megtöri a szél energiáját, így a tárgy által keltett turbulenciák a tárgy mögé vezetik a hókristályokat. Ez az időjárási jelenség olykor szokatlan formákat is létrehozhat a hóból. (hu)
|