| dbo:abstract
|
- I. Aznar aragóniai gróf, teljes nevén Aznar Galíndez, egyes forrásokban Asnar néven (?–839); I. Sancho baszk herceg kisebbik fia, Aragónia 2. grófja és grófja (809–820), később valószínűleg Urgell és Cerdanya grófja (820–839). Neveik hasonlósága miatt elég gyakran összetévesztik kortársával, baszk herceggel; még olyan történész is akad, aki szerint a két baszk főúr valójában ugyanaz a személy. Egyes források Jaca grófjaként említik; ennek alapján valószínűsíthető, hogy Jaca lehetett az Aragón folyó völgyében kialakult (a mai Aragónia őse) fővárosa. Apjának (kb. 743–???) jóformán csak neve ismert, ezért „Aragóniai Galinda”ként említik. Más források szerint anyja egy Guldregut nevű nő lehetett. Akárcsak elődje, Aureolus, ő is I. (Jámbor) Lajos római császár lojális hűbérese volt; hivatalába is Lajos fia, I. Pipin aquitániai király iktatta be. Az Aureolus halála és Aznar kinevezése közötti interregnumot kihasználva mór generális betört a grófságba, és elfoglalta annak keleti felét, a későbbi . Ezt a területet Aznar 814-ben foglalta vissza, amikor Amrus meghalt — nem tudni, hogy a harcokban esett-e el, vagy épp ellenkezőleg, a halála utáni zűrzavart sikerült-e kihasználnia Aznarnak. Íñigo Arista, Pamplona függetlenedni vágyó grófja 820-ban egy kisebb csapattal rajtaütött Aznaron, és veje, I. (Rossz) García javára lemondatta. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a frank birodalom befolyása Aragóniában. I. Pipin ezután Urgell és Cerdanya grófjává tette, és amikor a későbbi Pamplonai Királyság nemesei felkeltek a frank befolyás ellen, rá és bízta a frank hadak vezetését. A frankok, bár csapatokkal érkeztek, nem háborúzni akartak, hanem gazdag ajándékokkal kívánták megbékíteni az elégedetlenkedőket. Íñigo Aristát azonban nem érdekelték az ajándékok, és 824-ben a , és hadait összefogva megsemmisítő vereséget mért a frank hadakra, elfogva azok mindkét vezérét:
* fogolyként a Córdobai Emirátusba küldte (Aeblus a fogságban meghalt),
* Aznar Galíndeznek viszont rokoni kapcsolatukra hivatkozva megkegyelmezett. Felesége ismeretlen. Négy gyermekükről tudunk:
* Matrona lánya García Galíndez pamplonai nemeshez, a későbbi Rossz Garcíához ment feleségül, ám apjának lemondatása után az új gróf elűzte magától, és új asszonyt (Íñigo Arista lányát, Nunila(?) Íñiguezt) vett maga mellé;
* Eilona (Eilo);
* Centullo, akit sógora, Rossz García ölt meg „tréfából”;
* (803–867), aki később II. Galindo (más számozással: I. Galindo Aznárez) néven Aragónia 5. grófja (844–867) lett. (hu)
- I. Aznar aragóniai gróf, teljes nevén Aznar Galíndez, egyes forrásokban Asnar néven (?–839); I. Sancho baszk herceg kisebbik fia, Aragónia 2. grófja és grófja (809–820), később valószínűleg Urgell és Cerdanya grófja (820–839). Neveik hasonlósága miatt elég gyakran összetévesztik kortársával, baszk herceggel; még olyan történész is akad, aki szerint a két baszk főúr valójában ugyanaz a személy. Egyes források Jaca grófjaként említik; ennek alapján valószínűsíthető, hogy Jaca lehetett az Aragón folyó völgyében kialakult (a mai Aragónia őse) fővárosa. Apjának (kb. 743–???) jóformán csak neve ismert, ezért „Aragóniai Galinda”ként említik. Más források szerint anyja egy Guldregut nevű nő lehetett. Akárcsak elődje, Aureolus, ő is I. (Jámbor) Lajos római császár lojális hűbérese volt; hivatalába is Lajos fia, I. Pipin aquitániai király iktatta be. Az Aureolus halála és Aznar kinevezése közötti interregnumot kihasználva mór generális betört a grófságba, és elfoglalta annak keleti felét, a későbbi . Ezt a területet Aznar 814-ben foglalta vissza, amikor Amrus meghalt — nem tudni, hogy a harcokban esett-e el, vagy épp ellenkezőleg, a halála utáni zűrzavart sikerült-e kihasználnia Aznarnak. Íñigo Arista, Pamplona függetlenedni vágyó grófja 820-ban egy kisebb csapattal rajtaütött Aznaron, és veje, I. (Rossz) García javára lemondatta. Ezzel gyakorlatilag megszűnt a frank birodalom befolyása Aragóniában. I. Pipin ezután Urgell és Cerdanya grófjává tette, és amikor a későbbi Pamplonai Királyság nemesei felkeltek a frank befolyás ellen, rá és bízta a frank hadak vezetését. A frankok, bár csapatokkal érkeztek, nem háborúzni akartak, hanem gazdag ajándékokkal kívánták megbékíteni az elégedetlenkedőket. Íñigo Aristát azonban nem érdekelték az ajándékok, és 824-ben a , és hadait összefogva megsemmisítő vereséget mért a frank hadakra, elfogva azok mindkét vezérét:
* fogolyként a Córdobai Emirátusba küldte (Aeblus a fogságban meghalt),
* Aznar Galíndeznek viszont rokoni kapcsolatukra hivatkozva megkegyelmezett. Felesége ismeretlen. Négy gyermekükről tudunk:
* Matrona lánya García Galíndez pamplonai nemeshez, a későbbi Rossz Garcíához ment feleségül, ám apjának lemondatása után az új gróf elűzte magától, és új asszonyt (Íñigo Arista lányát, Nunila(?) Íñiguezt) vett maga mellé;
* Eilona (Eilo);
* Centullo, akit sógora, Rossz García ölt meg „tréfából”;
* (803–867), aki később II. Galindo (más számozással: I. Galindo Aznárez) néven Aragónia 5. grófja (844–867) lett. (hu)
|
