| dbo:abstract
|
- I. Károly Anglia és Skócia királya. Apja VI. Jakab skót király, I. Jakab néven angol király, Stuart Mária skót királynő és Stuart Henrik címzetes király, Albany hercege fia. Anyja Oldenburgi Anna, II. Frigyes dán és norvég király lánya. Élete túlnyomó részét Angliában élte le. Miután bátyja, Henrik Frigyes walesi herceg meghalt, 1612-ben trónörökössé vált. 1623-ban sikertelen és népszerűtlen próbálkozása volt, hogy elvegye Mária Anna spanyol hercegnőt. Helyette két évvel később a francia Henrietta Máriát vette el. Trónra lépését követően feszültség alakult ki közte és a Parlament között, mert királyi előjogaira hivatkozva korlátozni próbálta azt. Hitt ugyanis a királyok isteni kegyelem alapján történő uralkodásának tanában, mely szerint önállóan dönthet az állama ügyeiben. Politikája népszerűtlen volt, főként önkényes és váratlan adókivetései, valamint abszolút uralkodóként való fellépése miatt. Az, hogy egy római katolikus hercegnőt vett feleségül, további visszatetszést keltett, főként az anglikánok és a skót presbiteriánusok körében. Sikertelen, ám következetes valláspolitikájával ugyanakkor az anglikán egyház felé akarta terelni Skóciát is, mely bukásának egyik oka volt. 1642-től kezdődően az angol polgárháborúban angol és skót csapatok is ellene harcoltak. 1645-ben a skótok elfogták és átadták az angol parlamentnek. Itt azonban visszautasította az ország alkotmányos monarchiává alakításának tervét, majd 1647-ben megszökött fogságából. Sikertelenül próbált meg szövetségre lépni Skóciával, az Oliver Cromwell által vezetett új hadsereg pedig átvette Angliában az irányítást, így ismét bebörtönözték. Hazaárulásért perbe fogták, majd 1649-ben kivégezték. A monarchiát eltörölték, helyette létrejött az Angol Köztársaság. 1660-ban a monarchia restaurálásával fia lépett trónra II. Károly néven. (hu)
- I. Károly Anglia és Skócia királya. Apja VI. Jakab skót király, I. Jakab néven angol király, Stuart Mária skót királynő és Stuart Henrik címzetes király, Albany hercege fia. Anyja Oldenburgi Anna, II. Frigyes dán és norvég király lánya. Élete túlnyomó részét Angliában élte le. Miután bátyja, Henrik Frigyes walesi herceg meghalt, 1612-ben trónörökössé vált. 1623-ban sikertelen és népszerűtlen próbálkozása volt, hogy elvegye Mária Anna spanyol hercegnőt. Helyette két évvel később a francia Henrietta Máriát vette el. Trónra lépését követően feszültség alakult ki közte és a Parlament között, mert királyi előjogaira hivatkozva korlátozni próbálta azt. Hitt ugyanis a királyok isteni kegyelem alapján történő uralkodásának tanában, mely szerint önállóan dönthet az állama ügyeiben. Politikája népszerűtlen volt, főként önkényes és váratlan adókivetései, valamint abszolút uralkodóként való fellépése miatt. Az, hogy egy római katolikus hercegnőt vett feleségül, további visszatetszést keltett, főként az anglikánok és a skót presbiteriánusok körében. Sikertelen, ám következetes valláspolitikájával ugyanakkor az anglikán egyház felé akarta terelni Skóciát is, mely bukásának egyik oka volt. 1642-től kezdődően az angol polgárháborúban angol és skót csapatok is ellene harcoltak. 1645-ben a skótok elfogták és átadták az angol parlamentnek. Itt azonban visszautasította az ország alkotmányos monarchiává alakításának tervét, majd 1647-ben megszökött fogságából. Sikertelenül próbált meg szövetségre lépni Skóciával, az Oliver Cromwell által vezetett új hadsereg pedig átvette Angliában az irányítást, így ismét bebörtönözték. Hazaárulásért perbe fogták, majd 1649-ben kivégezték. A monarchiát eltörölték, helyette létrejött az Angol Köztársaság. 1660-ban a monarchia restaurálásával fia lépett trónra II. Károly néven. (hu)
|
