| dbo:abstract
|
- II. Eumenész Philadelphosz Szótér (I. e. 221 – I. e. 159) pergamoni király I. e. 197-től haláláig. I. Attalosz királyt, édesapját követte a trónon. Hűséges szövetségese volt a rómaiaknak előbb Spárta királya, az etóliaiak, majd szíriai király elleni háborújukban. Hűségéért Szíria területeinek jelentős részét Pergamonhoz csatolták, ezzel Eumenész az egyik legjelentősebb uralkodó lett a Földközi-tenger partvidékén. Később Prusziász király háborúzott vele, akit az elmenekült pun fejedelem, Hannibál is támogatott. Ebben a háborúban azonban Róma gyorsan Eumenész mellé állt, majd egy későbbi, Pharnakosz király elleni háborúban is jelentősen támogatta. Később a rómaiakkal való kapcsolata sokat romlott, amikor a rhodosziakkal került összetűzésbe, mert nem akarták, hogy Eumenésznek túlságosan nagy hatalom legyen a kezében. Szerencsére ismét barátira fordult ez a viszony, amikor I. e. 172-ben Perszeusz makedón király Róma ellen irányuló terveit ismertette a köztársasággal. A makedón háborúban is Róma pártján állt, amikor azonban a hőn áhított makedóniai területeket meghódítania nem sikerült, megcsappant a háborús lelkesedése, sőt, még Perszeusszal is alkut kötött. A háború után odáig romlott Eumenész Rómával való kapcsolata, hogy csatára is kerülhetett volna sor, ez azonban Eumenész halála miatt elmaradt Pergamon nagy szerencséjére. Nagyra nőtt birodalmát fiára szerette volna hagyni, de ő még kiskorú volt, így Eumenészt öccse, II. Attalosz követte a trónon. Eumenész bőkezűen támogatta a művészeteket és a tudományokat, sőt magukat a művészeket és a tudósokat is. Rengeteg tudóst és költőt hívott meg palotájába, és ő alapította a híres Pergamoni Könyvtárt is. Így akart versenybe szállni Egyiptommal, mert akkoriban a papirusz egyeduralma jellemezte az írásbeliséget, és kifejlesztették a városról elnevezett pergament. További jelentős műve Eumenésznek, hogy befejeztette az apja által megkezdett pergamoni Zeusz oltárt, ami az ókori világ hét csodájának egyike volt. (hu)
- II. Eumenész Philadelphosz Szótér (I. e. 221 – I. e. 159) pergamoni király I. e. 197-től haláláig. I. Attalosz királyt, édesapját követte a trónon. Hűséges szövetségese volt a rómaiaknak előbb Spárta királya, az etóliaiak, majd szíriai király elleni háborújukban. Hűségéért Szíria területeinek jelentős részét Pergamonhoz csatolták, ezzel Eumenész az egyik legjelentősebb uralkodó lett a Földközi-tenger partvidékén. Később Prusziász király háborúzott vele, akit az elmenekült pun fejedelem, Hannibál is támogatott. Ebben a háborúban azonban Róma gyorsan Eumenész mellé állt, majd egy későbbi, Pharnakosz király elleni háborúban is jelentősen támogatta. Később a rómaiakkal való kapcsolata sokat romlott, amikor a rhodosziakkal került összetűzésbe, mert nem akarták, hogy Eumenésznek túlságosan nagy hatalom legyen a kezében. Szerencsére ismét barátira fordult ez a viszony, amikor I. e. 172-ben Perszeusz makedón király Róma ellen irányuló terveit ismertette a köztársasággal. A makedón háborúban is Róma pártján állt, amikor azonban a hőn áhított makedóniai területeket meghódítania nem sikerült, megcsappant a háborús lelkesedése, sőt, még Perszeusszal is alkut kötött. A háború után odáig romlott Eumenész Rómával való kapcsolata, hogy csatára is kerülhetett volna sor, ez azonban Eumenész halála miatt elmaradt Pergamon nagy szerencséjére. Nagyra nőtt birodalmát fiára szerette volna hagyni, de ő még kiskorú volt, így Eumenészt öccse, II. Attalosz követte a trónon. Eumenész bőkezűen támogatta a művészeteket és a tudományokat, sőt magukat a művészeket és a tudósokat is. Rengeteg tudóst és költőt hívott meg palotájába, és ő alapította a híres Pergamoni Könyvtárt is. Így akart versenybe szállni Egyiptommal, mert akkoriban a papirusz egyeduralma jellemezte az írásbeliséget, és kifejlesztették a városról elnevezett pergament. További jelentős műve Eumenésznek, hogy befejeztette az apja által megkezdett pergamoni Zeusz oltárt, ami az ókori világ hét csodájának egyike volt. (hu)
|
