II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. ? kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-t?l 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerezett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következ? évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának els? éveiben nagybátyjai, Genti János és asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos id?ket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltér?en Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély m

Property Value
dbo:abstract
  • II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-tÅ‘l 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerezett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következÅ‘ évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának elsÅ‘ éveiben nagybátyjai, Genti János és asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos idÅ‘ket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérÅ‘en Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerÅ‘sítése és hogy kevésbé függjön a fÅ‘urak haderejétÅ‘l, megerÅ‘sítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos fÅ‘urak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következÅ‘ nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erÅ‘snek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következÅ‘ két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentÅ‘s mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és Å‘t tette felelÅ‘ssé az angol történelem következÅ‘ századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben. (hu)
  • II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-tÅ‘l 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerezett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következÅ‘ évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának elsÅ‘ éveiben nagybátyjai, Genti János és asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos idÅ‘ket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérÅ‘en Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély megerÅ‘sítése és hogy kevésbé függjön a fÅ‘urak haderejétÅ‘l, megerÅ‘sítette a királyi magánhadsereget. Udvarában támogatta a művészeteket és a kultúrát és olyan atmoszférát alakított ki, amelyben az eszményített uralkodó alakja állt a középpontban. Mivel a király csak tanácsadóinak kis csoportjára támaszkodott, a befolyásos fÅ‘urak "folyamodó lordoknak" nevezett csoportja 1387-ben a parlamentet a maga oldalára állítva átvette a hatalmat a kormányzat fölött. 1389-re Richárd visszanyerte az irányítást és a következÅ‘ nyolc évben viszonylagos békében élt korábbi ellenfeleivel. 1397-ben viszont, mikor már elég erÅ‘snek érezte magát, lesújtott rájuk, többeket kivégeztetett vagy száműzött. A következÅ‘ két évben ún. "zsarnokságot" vezetett be, amelyben az uralkodói akaratot a törvény felett állónak tekintette. 1399-ben meghalt nagybátyja, Genti János lancasteri herceg, Richárd pedig élethossszigra hosszabbította, fia Henry Bolingbroke száműzetését, akit korábban egy párbaj ürügyén tiltott ki országából. 1399 nyarán, kihasználva Richárd írországi távollétét, Bolingbroke visszatért Angliába és maga mellé állítva a közhangulatot, lemondatta Richárdot és IV. Henrik néven királlyá koronáztatta magát. A yorkshire-i Pontefract várában fogságban tartott Richárdot 1400. február 14-re halálra éheztették. Richárd megítélését jelentÅ‘s mértékben befolyásolta William Shakespeare II. Richárd című drámája, melyben negatívan ábrázolta az uralkodót és Å‘t tette felelÅ‘ssé az angol történelem következÅ‘ századának kaotikus viszonyaiért és a rózsák háborújáért. A 19. század végének és 20. század elejének történészei egyenesen elmebetegnek tartották. Mai megítélése sokat javult, bár túlzott centralizációs törekvéseivel hozzájárult saját bukásához és nárcisztikus személyiségzavara is befolyásolhatta döntéseit, különösen uralkodásának utolsó éveiben. (hu)
dbo:parent
dbo:placeOfBurial
dbo:predecessor
dbo:spouse
dbo:successor
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 67516 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 47014 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23679562 (xsd:integer)
prop-hu:author
  • Jones, Michael (hu)
  • Jones, Michael (hu)
prop-hu:címer
  • - (hu)
  • - (hu)
prop-hu:editor
  • Goodman, Anthony (hu)
  • Goodman, Anthony (hu)
prop-hu:editorFirst
  • James (hu)
  • Gwilym (hu)
  • James (hu)
  • Gwilym (hu)
prop-hu:editorLast
  • Dodd (hu)
  • Gillespie (hu)
  • Dodd (hu)
  • Gillespie (hu)
prop-hu:előd
prop-hu:first
  • Anthony (hu)
  • Ian (hu)
  • Gerald (hu)
  • May (hu)
  • Maurice (hu)
  • Nigel (hu)
  • Helen (hu)
  • Christopher (hu)
  • Michael J. (hu)
  • Rodney (hu)
  • Anthony (hu)
  • Ian (hu)
  • Gerald (hu)
  • May (hu)
  • Maurice (hu)
  • Nigel (hu)
  • Helen (hu)
  • Christopher (hu)
  • Michael J. (hu)
  • Rodney (hu)
prop-hu:halálozásiDátum
  • 1400 (xsd:integer)
prop-hu:halálozásiHely
prop-hu:házastárs
  • 1 (xsd:integer)
  • 2 (xsd:integer)
prop-hu:isbn
  • 0 (xsd:integer)
  • 1 (xsd:integer)
  • 978 (xsd:integer)
prop-hu:kép
  • Richard II King of England.jpg (hu)
  • Richard II King of England.jpg (hu)
prop-hu:last
  • Bennett (hu)
  • Saul (hu)
  • Hilton (hu)
  • Mortimer (hu)
  • Goodman (hu)
  • Castor (hu)
  • Allmand (hu)
  • Harriss (hu)
  • Keen (hu)
  • McKisack (hu)
  • Steel (hu)
  • Tuck (hu)
  • Bennett (hu)
  • Saul (hu)
  • Hilton (hu)
  • Mortimer (hu)
  • Goodman (hu)
  • Castor (hu)
  • Allmand (hu)
  • Harriss (hu)
  • Keen (hu)
  • McKisack (hu)
  • Steel (hu)
  • Tuck (hu)
prop-hu:location
  • London (hu)
  • Oxford (hu)
  • Cambridge (hu)
  • New Haven (hu)
  • Stroud (hu)
  • Burnt Mill, Harlow, Essex (hu)
  • London (hu)
  • Oxford (hu)
  • Cambridge (hu)
  • New Haven (hu)
  • Stroud (hu)
  • Burnt Mill, Harlow, Essex (hu)
prop-hu:megnevezés
  • Anglia királya (hu)
  • Anglia királya (hu)
prop-hu:nyughelye
prop-hu:név
  • II. Richárd (hu)
  • II. Richárd (hu)
prop-hu:pages
  • 8 (xsd:integer)
prop-hu:publisher
  • Oxford University Press (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Jonathan Cape (hu)
  • Routledge (hu)
  • Clarendon Press (hu)
  • Yale University Press (hu)
  • Longman (hu)
  • Methuen (hu)
  • Fontana (hu)
  • Sutton Publishing (hu)
  • Tempus Publishing (hu)
  • Hambledon (hu)
  • Temple Smith (hu)
  • Oxford University Press (hu)
  • Cambridge University Press (hu)
  • Jonathan Cape (hu)
  • Routledge (hu)
  • Clarendon Press (hu)
  • Yale University Press (hu)
  • Longman (hu)
  • Methuen (hu)
  • Fontana (hu)
  • Sutton Publishing (hu)
  • Tempus Publishing (hu)
  • Hambledon (hu)
  • Temple Smith (hu)
prop-hu:születésiDátum
  • 1367 (xsd:integer)
prop-hu:születésiHely
prop-hu:testvérek
  • - (hu)
  • - (hu)
prop-hu:title
  • The King, the Crown, and the Duchy of Lancaster: Public Authority and Private Power, 1399–1461 (hu)
  • The Fears of King Henry IV: The Life of England's Self-Made King (hu)
  • England in the Late Middle Ages (hu)
  • The Three Richards: Richard I, Richard II and Richard III (hu)
  • Richard II (hu)
  • Richard II and the Revolution of 1399 (hu)
  • Richard II: The Art of Kingship (hu)
  • Shaping the Nation: England, 1360–1461 (hu)
  • The Age of Richard II (hu)
  • The Fourteenth Century: 1307–1399 (hu)
  • The Reign of Richard II (hu)
  • Bond Men Made Free: Medieval Peasant Movements and the English Rising of 1381 (hu)
  • The Loyal Conspiracy: The Lords Appellant under Richard II (hu)
  • The Hundred Years War: England and France at War c. 1300 – c. 1450 (hu)
  • Crown and Nobility 1272–1461: Political Conflict in Late Medieval England (hu)
  • John of Gaunt: The Exercise of Princely Power in Fourteenth-Century Europe (hu)
  • The New Cambridge Medieval History, vol. 6: c. 1300 – c. 1415 (hu)
  • The King, the Crown, and the Duchy of Lancaster: Public Authority and Private Power, 1399–1461 (hu)
  • The Fears of King Henry IV: The Life of England's Self-Made King (hu)
  • England in the Late Middle Ages (hu)
  • The Three Richards: Richard I, Richard II and Richard III (hu)
  • Richard II (hu)
  • Richard II and the Revolution of 1399 (hu)
  • Richard II: The Art of Kingship (hu)
  • Shaping the Nation: England, 1360–1461 (hu)
  • The Age of Richard II (hu)
  • The Fourteenth Century: 1307–1399 (hu)
  • The Reign of Richard II (hu)
  • Bond Men Made Free: Medieval Peasant Movements and the English Rising of 1381 (hu)
  • The Loyal Conspiracy: The Lords Appellant under Richard II (hu)
  • The Hundred Years War: England and France at War c. 1300 – c. 1450 (hu)
  • Crown and Nobility 1272–1461: Political Conflict in Late Medieval England (hu)
  • John of Gaunt: The Exercise of Princely Power in Fourteenth-Century Europe (hu)
  • The New Cambridge Medieval History, vol. 6: c. 1300 – c. 1415 (hu)
prop-hu:uralkodásKezdete
  • 1377 (xsd:integer)
prop-hu:uralkodásVége
  • 1399 (xsd:integer)
prop-hu:url
prop-hu:utód
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
prop-hu:year
  • 1941 (xsd:integer)
  • 1959 (xsd:integer)
  • 1971 (xsd:integer)
  • 1973 (xsd:integer)
  • 1985 (xsd:integer)
  • 1988 (xsd:integer)
  • 1992 (xsd:integer)
  • 1997 (xsd:integer)
  • 1998 (xsd:integer)
  • 1999 (xsd:integer)
  • 2000 (xsd:integer)
  • 2005 (xsd:integer)
  • 2007 (xsd:integer)
prop-hu:édesanya
prop-hu:édesapa
dct:subject
rdf:type
rdfs:comment
  • II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-tÅ‘l 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerezett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következÅ‘ évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának elsÅ‘ éveiben nagybátyjai, Genti János és asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos idÅ‘ket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérÅ‘en Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély m (hu)
  • II. Richárd (angolul Richard II; 1367. január 6. – kb. 1400. február 14.) Anglia királya 1377-tÅ‘l 1399-es lemondatásáig. Richárd apja, a százéves háborúban hírnevet szerezett Eduárd trónörökös, a Fekete Herceg 1376-ban meghalt; nagyapja, III. Eduárd a következÅ‘ évben bekövetkezett halálakor így a tíz éves Richárd lépett az angol trónra. Uralkodásának elsÅ‘ éveiben nagybátyjai, Genti János és asszisztálásával kormányzótanácsok vezették helyette az országot. Anglia válságos idÅ‘ket élt, a franciákkal folytatott százéves háború mellett 1381-ben Wat Tyler vezetésével tört ki. A fiatal király fontos szerepet játszott a lázadás elfojtásában. Apjától és nagyapjától eltérÅ‘en Richárd nem volt harcos alkat és békére törekedett Franciaországgal. Politikájának központi eleme volt a királyi tekintély m (hu)
rdfs:label
  • II. Richárd angol király (hu)
  • II. Richárd angol király (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
foaf:name
  • II. Richárd (hu)
  • Anglia királya (hu)
  • II. Richárd (hu)
  • Anglia királya (hu)
is dbo:predecessor of
is dbo:successor of
is prop-hu:előd of
is prop-hu:gyermekei of
is prop-hu:utód of
is foaf:primaryTopic of