dbo:abstract
|
- III. Frigyes (németül: Friedrich III.; Innsbruck, Osztrák Hercegség, 1415. szeptember 21. – Linz, Osztrák Főhercegség, 1493. augusztus 19.), a Habsburg-házból származó osztrák herceg, aki német király 1440-től IV. Frigyes néven, német-római császár 1452-től, valamint osztrák uralkodó főherceg V. Frigyes néven 1457-től 1493-as haláláig. Ő volt uralkodóházának első tagja a Német-római Birodalom császári trónján, egyúttal a negyedik Habsburg-házi német király (I. Rudolf, I. Albert és II. Albert királyt követően), továbbá ő volt az utolsó előtti császár, akit a pápa koronázott meg (V. Miklós pápa), és az utolsó, akit Rómában. Frigyes 1415-ben született Innsbruckban, II. Ernő osztrák herceg és Mazóviai Cymburgis elsőszülött fiaként. Koronázását megelőzően , és Krajna uralkodója 1424-től, majd 1439-től unokaöccse, Utószülött László gyámjaként az Osztrák Hercegség régense. 1440-ben választották az elhunyt II. Albert után német királynak, majd 1452-ben császárrá koronázták. Negyvenegy évig tartó uralkodásával ő volt a leghosszabb ideig regnáló német monarcha. Uralkodása alatt inkább törekedett arra, hogy növelje az osztrák örökös tartományok területét, és kevésbé foglalkozott a birodalmi ügyekkel. Dinasztikus politikája révén a bécsújhelyi kongresszus során elérte, hogy később uralkodóháza szerezhesse meg a magyar trónt, valamint a Burgundi Hercegség házasság útján történő megszerzésével megalapozta a későbbi Habsburg Birodalom hatalmi túlsúlyát Európában. Uralkodása alatt kezdett terjedni a mondás, „Bella gerant alii, tu felix Austria nube” azaz „Háborúskodjanak mások, te boldog Ausztria, házasodj!”. (hu)
- III. Frigyes (németül: Friedrich III.; Innsbruck, Osztrák Hercegség, 1415. szeptember 21. – Linz, Osztrák Főhercegség, 1493. augusztus 19.), a Habsburg-házból származó osztrák herceg, aki német király 1440-től IV. Frigyes néven, német-római császár 1452-től, valamint osztrák uralkodó főherceg V. Frigyes néven 1457-től 1493-as haláláig. Ő volt uralkodóházának első tagja a Német-római Birodalom császári trónján, egyúttal a negyedik Habsburg-házi német király (I. Rudolf, I. Albert és II. Albert királyt követően), továbbá ő volt az utolsó előtti császár, akit a pápa koronázott meg (V. Miklós pápa), és az utolsó, akit Rómában. Frigyes 1415-ben született Innsbruckban, II. Ernő osztrák herceg és Mazóviai Cymburgis elsőszülött fiaként. Koronázását megelőzően , és Krajna uralkodója 1424-től, majd 1439-től unokaöccse, Utószülött László gyámjaként az Osztrák Hercegség régense. 1440-ben választották az elhunyt II. Albert után német királynak, majd 1452-ben császárrá koronázták. Negyvenegy évig tartó uralkodásával ő volt a leghosszabb ideig regnáló német monarcha. Uralkodása alatt inkább törekedett arra, hogy növelje az osztrák örökös tartományok területét, és kevésbé foglalkozott a birodalmi ügyekkel. Dinasztikus politikája révén a bécsújhelyi kongresszus során elérte, hogy később uralkodóháza szerezhesse meg a magyar trónt, valamint a Burgundi Hercegség házasság útján történő megszerzésével megalapozta a későbbi Habsburg Birodalom hatalmi túlsúlyát Európában. Uralkodása alatt kezdett terjedni a mondás, „Bella gerant alii, tu felix Austria nube” azaz „Háborúskodjanak mások, te boldog Ausztria, házasodj!”. (hu)
|