| dbo:abstract
|
- IV. (Szép) Károly (Clermont, 1294. június 18. – Vincennes, 1328. február 1.) a középkori Franciaország és Navarra uralkodója (I. Károly néven), az utolsó Capeting király (uralkodott 1322. január 3-ától haláláig), IV. (Szép) Fülöp és Navarrai Johanna fia, X. (Civakodó) Lajos és V. (Hosszú) Fülöp, valamint Izabella angol királyné fivére volt. Bátyja, X. Lajos adta neki apanázsul grófságát 1315-ben. Másik fivére, Fülöp halálát követően csak lányai maradtak életben, márpedig a nőági örökösödést éppen Fülöp kezdeményezésére tiltották meg. Károlyt így 1322. január 22-én Reimsben megkoronázták. Rövid uralkodása alatt különös hangsúlyt fektetett az öröklés biztosítására, azonban három feleségétől csak lányai születtek. Szép Károly nevéhez fűződik Franciaország első népszámlálása (1326), mellyel az adószedést kívánták megkönnyíteni. Károly különben is mindent megtett a kincstár jövedelmeinek növelésére: elkobozta a lombard kereskedők és bankárok vagyonát, vámot vetett ki az országba és Párizsba hozott, illetve onnan kivitt javakra, a hivatalokat pedig annak adta, aki a legtöbbet tudta fizetni érük. A hivatalnokok fizetését az általuk beszedett pénzmennyiséggel tette arányossá, így ösztönözve őket a minél több adó beszedésére. A pápa még abba is beleegyezett, hogy egy Örményország felszabadítására hirdetett keresztes háborúra Károly tizedet szedhessen az egyházi jövedelmek után, azonban a hadjárat sosem indult útra. Károly kiváló viszonyt ápolt az Avignonban székelő XXII. Jánossal, aki 1322-ben megsemmisítette házasságát a még 1314-ben a kapcsán Château-Gaillard-ba zárt első feleségével, Burgundi Blankával. Károly még arra is hajlandó volt, hogy a Bajor Lajos német-római császár elleni sikertelen itáliai szervezkedést segítse az egyház érdekében. Károly legfontosabb külpolitikai tettei az Angol Királysághoz kötődnek. A Saint-Sardosnál történt incidenst (1323–1325) lezárva sikerült békés eszközökkel megszereznie térségét sógorától, II. Eduárd angol királytól, mire az angol uralkodó -i hűbéresei fellázadtak (az ún. ). Miután ezt sikerült pacifikálni, Károly segített a tárgyalások lebonyolítására küldött nővérének, Izabellának, hogy megbuktassa homoszexuális férjét, és trónra tegye kiskorú fiát, III. Eduárdot (1327). (hu)
- IV. (Szép) Károly (Clermont, 1294. június 18. – Vincennes, 1328. február 1.) a középkori Franciaország és Navarra uralkodója (I. Károly néven), az utolsó Capeting király (uralkodott 1322. január 3-ától haláláig), IV. (Szép) Fülöp és Navarrai Johanna fia, X. (Civakodó) Lajos és V. (Hosszú) Fülöp, valamint Izabella angol királyné fivére volt. Bátyja, X. Lajos adta neki apanázsul grófságát 1315-ben. Másik fivére, Fülöp halálát követően csak lányai maradtak életben, márpedig a nőági örökösödést éppen Fülöp kezdeményezésére tiltották meg. Károlyt így 1322. január 22-én Reimsben megkoronázták. Rövid uralkodása alatt különös hangsúlyt fektetett az öröklés biztosítására, azonban három feleségétől csak lányai születtek. Szép Károly nevéhez fűződik Franciaország első népszámlálása (1326), mellyel az adószedést kívánták megkönnyíteni. Károly különben is mindent megtett a kincstár jövedelmeinek növelésére: elkobozta a lombard kereskedők és bankárok vagyonát, vámot vetett ki az országba és Párizsba hozott, illetve onnan kivitt javakra, a hivatalokat pedig annak adta, aki a legtöbbet tudta fizetni érük. A hivatalnokok fizetését az általuk beszedett pénzmennyiséggel tette arányossá, így ösztönözve őket a minél több adó beszedésére. A pápa még abba is beleegyezett, hogy egy Örményország felszabadítására hirdetett keresztes háborúra Károly tizedet szedhessen az egyházi jövedelmek után, azonban a hadjárat sosem indult útra. Károly kiváló viszonyt ápolt az Avignonban székelő XXII. Jánossal, aki 1322-ben megsemmisítette házasságát a még 1314-ben a kapcsán Château-Gaillard-ba zárt első feleségével, Burgundi Blankával. Károly még arra is hajlandó volt, hogy a Bajor Lajos német-római császár elleni sikertelen itáliai szervezkedést segítse az egyház érdekében. Károly legfontosabb külpolitikai tettei az Angol Királysághoz kötődnek. A Saint-Sardosnál történt incidenst (1323–1325) lezárva sikerült békés eszközökkel megszereznie térségét sógorától, II. Eduárd angol királytól, mire az angol uralkodó -i hűbéresei fellázadtak (az ún. ). Miután ezt sikerült pacifikálni, Károly segített a tárgyalások lebonyolítására küldött nővérének, Izabellának, hogy megbuktassa homoszexuális férjét, és trónra tegye kiskorú fiát, III. Eduárdot (1327). (hu)
|
