| dbo:abstract
|
- A identitásképződés, más néven individualizáció, a különálló személyiség egyedi fejlődése egy folytonos entitásként tekintve (más néven személyiségbeli folytonosság) egy bizonyos életszakaszban, amelyben már egyéni jellemzőkkel rendelkezünk, és amelyen keresztül egy személy elfogadottá vagy ismertté válik. Ez a folyamat határozza meg az egyéneket mások és önmaguk számára. Egy személy aktuális identitásának részei tartalmaznak többek között valamilyen folytonosságot, egyfajta egyediséget, egyedülállóságot, amely megkülönbözteti másoktól, és valamiféle kapcsolatot, hovatartozást. Az identitás alakulásának számos kimenetele lehet, és egy olyan személyiség kialakulásához vezet, amelynek már van egy kialakult képe saját magáról, mint különálló entitásról. Ez megvalósulhat az individualizáción keresztül, amivel a nem megkülönböztetett személy egyedivé válik, és az élet pszichoszociális krízisein keresztül jut el erre a szintre. Az identitás tartalmazza az élet különböző szakaszait (családi, kulturális, személyes, szakmai aspektusokat), mégis Parker J. Palmer szerint, ez egy folyamatosan fejlődő mag, ahol a genetikánk (biológiánk), kultúránk, szeretteink, akiket gondoztunk, akik bántottak minket, és akiket mi bántottunk, tetteink (jók és rosszak), melyeket önmagunk ellen és mások ellen, vagy önmagunkért és másokért tettünk, a tapasztalataink és döntéseink együttesen eredményezik azt, hogy kik vagyunk jelen pillanatban. (hu)
- A identitásképződés, más néven individualizáció, a különálló személyiség egyedi fejlődése egy folytonos entitásként tekintve (más néven személyiségbeli folytonosság) egy bizonyos életszakaszban, amelyben már egyéni jellemzőkkel rendelkezünk, és amelyen keresztül egy személy elfogadottá vagy ismertté válik. Ez a folyamat határozza meg az egyéneket mások és önmaguk számára. Egy személy aktuális identitásának részei tartalmaznak többek között valamilyen folytonosságot, egyfajta egyediséget, egyedülállóságot, amely megkülönbözteti másoktól, és valamiféle kapcsolatot, hovatartozást. Az identitás alakulásának számos kimenetele lehet, és egy olyan személyiség kialakulásához vezet, amelynek már van egy kialakult képe saját magáról, mint különálló entitásról. Ez megvalósulhat az individualizáción keresztül, amivel a nem megkülönböztetett személy egyedivé válik, és az élet pszichoszociális krízisein keresztül jut el erre a szintre. Az identitás tartalmazza az élet különböző szakaszait (családi, kulturális, személyes, szakmai aspektusokat), mégis Parker J. Palmer szerint, ez egy folyamatosan fejlődő mag, ahol a genetikánk (biológiánk), kultúránk, szeretteink, akiket gondoztunk, akik bántottak minket, és akiket mi bántottunk, tetteink (jók és rosszak), melyeket önmagunk ellen és mások ellen, vagy önmagunkért és másokért tettünk, a tapasztalataink és döntéseink együttesen eredményezik azt, hogy kik vagyunk jelen pillanatban. (hu)
|
