| dbo:abstract
|
- Az idáfa (إضافة – iḍāfa; szó szerint „hozzáadás, bővítés, összekötés”) – gyakori latin megnevezésével status constructus – az arab nyelv birtokos szerkezetének neve, amely birtokból és birtokosból áll. Sajátossága, hogy nem felbontható, azaz a két tag közé semmi sem kerülhet, illetve hogy határozatlan birtok nem fejezhető ki általa. Egyik speciális fajtája összetett jelzők kifejezésére alkalmas. A szó – ezáfe (ezâfe) ejtéssel – a perzsa nyelvben, illetve rajta keresztül többek között az oszmán-törökben és az urduban is meghonosodott, azonban ezekben a nyelvekben nem csupán a birtokos szerkezet megjelölésére használatos. (hu)
- Az idáfa (إضافة – iḍāfa; szó szerint „hozzáadás, bővítés, összekötés”) – gyakori latin megnevezésével status constructus – az arab nyelv birtokos szerkezetének neve, amely birtokból és birtokosból áll. Sajátossága, hogy nem felbontható, azaz a két tag közé semmi sem kerülhet, illetve hogy határozatlan birtok nem fejezhető ki általa. Egyik speciális fajtája összetett jelzők kifejezésére alkalmas. A szó – ezáfe (ezâfe) ejtéssel – a perzsa nyelvben, illetve rajta keresztül többek között az oszmán-törökben és az urduban is meghonosodott, azonban ezekben a nyelvekben nem csupán a birtokos szerkezet megjelölésére használatos. (hu)
|
