| dbo:abstract
|
- Az időosztás (angolul time-sharing) a multitasking egy lehetséges módszerével lehetővé teszi, hogy a számítógép erőforrásait több felhasználó, és/vagy folyamat között megossza. Az időosztás során a központi gép (szerver) – többnyire nagyszámítógép (mainframe) – úgy osztja meg erőforrásait a felhasználók/folyamatok között, hogy egy adott „időszeletet” rendel minden felhasználóhoz/folyamathoz. Ha az időszeletet kiválasztotta, az ahhoz rendelt felhasználó programját futtatja a gép, de csak ha az éppen nem végez input/output tevékenységet. Az operációs rendszer ütemező (scheduler) modulja vezérli az időszeletek kiosztását a felhasználók között. Ha a vezérlés egy adott felhasználóra jut, akkor az ütemező beállítja az új vagy elmentett program-jellemzőket, és futtatni kezdi az adott programot. A felhasználóhoz rendelt időtartam lejártakor a futó programra vonatkozó metaadatokat (a program kontextusát) eltárolja, majd ennek felhasználásával tudja visszaállítani a programot. Az időszelet hossza a felhasználók számától és a rendszer egyéb jellemzőitől függ, általában néhány milliszekundum és néhány száz mikroszekundum közötti érték. Az időosztás megvalósítását a megnövekedett számítási sebesség, illetve annak a felismerése tette lehetővé, hogy amíg az éppen futó program a perifériákra, illetve a felhasználóra várakozik, a gép valójában semmit sem tesz, így ezek az idők improduktívak, viszont más célra kihasználhatók. Biztosítani kellett még a nagyszámítógép távoli elérésének (számítógép-hálózatok) lehetőségét is. (hu)
- Az időosztás (angolul time-sharing) a multitasking egy lehetséges módszerével lehetővé teszi, hogy a számítógép erőforrásait több felhasználó, és/vagy folyamat között megossza. Az időosztás során a központi gép (szerver) – többnyire nagyszámítógép (mainframe) – úgy osztja meg erőforrásait a felhasználók/folyamatok között, hogy egy adott „időszeletet” rendel minden felhasználóhoz/folyamathoz. Ha az időszeletet kiválasztotta, az ahhoz rendelt felhasználó programját futtatja a gép, de csak ha az éppen nem végez input/output tevékenységet. Az operációs rendszer ütemező (scheduler) modulja vezérli az időszeletek kiosztását a felhasználók között. Ha a vezérlés egy adott felhasználóra jut, akkor az ütemező beállítja az új vagy elmentett program-jellemzőket, és futtatni kezdi az adott programot. A felhasználóhoz rendelt időtartam lejártakor a futó programra vonatkozó metaadatokat (a program kontextusát) eltárolja, majd ennek felhasználásával tudja visszaállítani a programot. Az időszelet hossza a felhasználók számától és a rendszer egyéb jellemzőitől függ, általában néhány milliszekundum és néhány száz mikroszekundum közötti érték. Az időosztás megvalósítását a megnövekedett számítási sebesség, illetve annak a felismerése tette lehetővé, hogy amíg az éppen futó program a perifériákra, illetve a felhasználóra várakozik, a gép valójában semmit sem tesz, így ezek az idők improduktívak, viszont más célra kihasználhatók. Biztosítani kellett még a nagyszámítógép távoli elérésének (számítógép-hálózatok) lehetőségét is. (hu)
|
