| dbo:abstract
|
- Az ikerkutatások (angolul: twin study) a környezet és az öröklődés személyiségjegyekre (pl. temperamentum, gyanakvás), intelligencia, egyes fizikai vonásokra (pl. testmagasság) és pszichopatológiai vonásokra (pl. skizofrénia) gyakorolt hatását fedik fel egy adott mintán belül. Az ikerkutatás a viselkedésgenetika és más tudományterületek fontos eszköze. Az ikerkutatások egyszerű, ám elegáns logikája az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek eltérő genetikai rokonságfokából ered. Az egypetéjű (monozigóta - MZ) ikrek génjeinek 100%-a azonos, míg a kétpetéjű (dizigóta - DZ) ikrek átlagosan csak génjeik 50%-án osztoznak. A kétpetéjű (DZ) ikrek tehát genetikailag nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Egypetéjű ikrek születnek, ha a megtermékenyített petesejt a fogantatást követő két hétben osztódik. Ez nagyjából 250 szülésből egyszer következik be. Kétpetéjű ikrek esetében az anya szervezete egyidejűleg két petesejtet hoz létre, amit két külön spermium termékenyít meg. Az egypetéjű ikrek mindig azonos neműek, míg a kétpetéjűek lehetnek azonos vagy különböző neműek is. Ritkábban szokatlan MZ és DZ variánsok is létrejöhetnek. A klasszikus ikerkutatások összehasonlítják az MZ és DZ ikreket valamely konkrét vonás - pl. magasság vagy testsúly stb. - vonatkozásában. Az egypetéjűek közötti, kétpetéjűeknél mértnél nagyobb hasonlóság azt szemlélteti, hogy a kérdéses vonás részleges genetikai kontroll alatt áll. Egyes kutatások külön nevelt egypetéjű és kétpetéjű ikreket hasonlítanak össze különböző vonások mentén. A kapcsolódó örökbefogadás-kutatások egy háztartásban nevelkedett, de genetikailag teljesen különböző személyek vonásait vetik össze. A kutatók kiindulópontja szerint a külön nevelt MZ ikrek esetében a gének teljesen azonosok, míg a családi környezet teljesen különböző, az örökbefogadás-kutatások esetében viszont pont fordítva. Az egyik legismertebb longitudinális ikerkutatás a Minnesota ikervizsgálat (Minnesota Twin Family Study), mely 1900 ikerpárt vont be a vizsgálatba. (hu)
- Az ikerkutatások (angolul: twin study) a környezet és az öröklődés személyiségjegyekre (pl. temperamentum, gyanakvás), intelligencia, egyes fizikai vonásokra (pl. testmagasság) és pszichopatológiai vonásokra (pl. skizofrénia) gyakorolt hatását fedik fel egy adott mintán belül. Az ikerkutatás a viselkedésgenetika és más tudományterületek fontos eszköze. Az ikerkutatások egyszerű, ám elegáns logikája az egypetéjű és a kétpetéjű ikrek eltérő genetikai rokonságfokából ered. Az egypetéjű (monozigóta - MZ) ikrek génjeinek 100%-a azonos, míg a kétpetéjű (dizigóta - DZ) ikrek átlagosan csak génjeik 50%-án osztoznak. A kétpetéjű (DZ) ikrek tehát genetikailag nem hasonlítanak jobban egymásra, mint más testvérek. Egypetéjű ikrek születnek, ha a megtermékenyített petesejt a fogantatást követő két hétben osztódik. Ez nagyjából 250 szülésből egyszer következik be. Kétpetéjű ikrek esetében az anya szervezete egyidejűleg két petesejtet hoz létre, amit két külön spermium termékenyít meg. Az egypetéjű ikrek mindig azonos neműek, míg a kétpetéjűek lehetnek azonos vagy különböző neműek is. Ritkábban szokatlan MZ és DZ variánsok is létrejöhetnek. A klasszikus ikerkutatások összehasonlítják az MZ és DZ ikreket valamely konkrét vonás - pl. magasság vagy testsúly stb. - vonatkozásában. Az egypetéjűek közötti, kétpetéjűeknél mértnél nagyobb hasonlóság azt szemlélteti, hogy a kérdéses vonás részleges genetikai kontroll alatt áll. Egyes kutatások külön nevelt egypetéjű és kétpetéjű ikreket hasonlítanak össze különböző vonások mentén. A kapcsolódó örökbefogadás-kutatások egy háztartásban nevelkedett, de genetikailag teljesen különböző személyek vonásait vetik össze. A kutatók kiindulópontja szerint a külön nevelt MZ ikrek esetében a gének teljesen azonosok, míg a családi környezet teljesen különböző, az örökbefogadás-kutatások esetében viszont pont fordítva. Az egyik legismertebb longitudinális ikerkutatás a Minnesota ikervizsgálat (Minnesota Twin Family Study), mely 1900 ikerpárt vont be a vizsgálatba. (hu)
|
