| dbo:abstract
|
- Az ikerszók keletkezett szavak. Az ikerítés során vagy egy meglévő szóalakhoz alkotunk meg egy hangalakjában módosított változatot (pl. kopog: kipeg-kopog, pici: icipici), vagy egyszerre jön létre mindkét tag szóteremtéssel úgy, hogy köztük ugyanilyen típusú a hangtani játék (pl. bim-bam, irgum-burgum). Az ikerszók tagjai közötti különbség lehet a magánhangzók eltérése az ajakműködés szempontjából: dirmeg-dörmög; valamint a nyelv vízszintes elhelyezkedése alapján elöl képzett és a hátul képzett váltakozás: gizgaz. A mássalhangzóknál többlet vagy hiány okoz váltakozást: ejnye-bejnye, icipici; eltérő mássalhangzókat is tartalmazhatnak az ikerszók tagjai: csigabiga, tarkabarka. A tagok magánhangzóban és mássalhangzóban is különbözhetnek: idres-fodros, izeg-mozog. A szoros szerkezetű ikerszók csak az utótagon kapnak toldalékot (pl. gizgazt), ezeket kötőjel nélkül egybeírjuk; a laza szerkezetűekben a tagok külön-külön kapnak toldalékokat (pl. ímmel-ámmal), ezeket kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz. (hu)
- Az ikerszók keletkezett szavak. Az ikerítés során vagy egy meglévő szóalakhoz alkotunk meg egy hangalakjában módosított változatot (pl. kopog: kipeg-kopog, pici: icipici), vagy egyszerre jön létre mindkét tag szóteremtéssel úgy, hogy köztük ugyanilyen típusú a hangtani játék (pl. bim-bam, irgum-burgum). Az ikerszók tagjai közötti különbség lehet a magánhangzók eltérése az ajakműködés szempontjából: dirmeg-dörmög; valamint a nyelv vízszintes elhelyezkedése alapján elöl képzett és a hátul képzett váltakozás: gizgaz. A mássalhangzóknál többlet vagy hiány okoz váltakozást: ejnye-bejnye, icipici; eltérő mássalhangzókat is tartalmazhatnak az ikerszók tagjai: csigabiga, tarkabarka. A tagok magánhangzóban és mássalhangzóban is különbözhetnek: idres-fodros, izeg-mozog. A szoros szerkezetű ikerszók csak az utótagon kapnak toldalékot (pl. gizgazt), ezeket kötőjel nélkül egybeírjuk; a laza szerkezetűekben a tagok külön-külön kapnak toldalékokat (pl. ímmel-ámmal), ezeket kötőjellel kapcsoljuk egymáshoz. (hu)
|
