| dbo:abstract
|
- Az ilindeni-preobrazseniei felkelés, vagy néha magyarul, és macedón szemszögből csak ilindeni felkelés, 1903. augusztus–október (bolgárul: Илинденско-Преображенско въстание, Ilindensko-Preobražensko vǎstanie; macedónul: Илинденско востание, Ilindenszko vosztanie; görögül: Εξέγερση του Ίλιντεν, Eksegersi tou Ilinden) szervezett lázadás volt az Oszmán Birodalom ellen, amelyet a Belső Macedón-Adrianápolyi Forradalmi Szervezet készített elő és hajtott végre a Legfelsőbb Macedón-Adrianápoli Bizottság támogatásával . A felkelés neve Ilindenre, Illés napjának nevére, valamint Preobrazsenie-re utal, ami színeváltozást jelent. A lázadás augusztus elejétől október végéig tartott, és hatalmas területet ölelt fel a Fekete-tenger keleti partjától az Ohridi-tó partjáig. A lázadás Macedónia régiójában a Monastiri vilajet középső és délnyugati részeinek nagy részét leginkább a helyi bolgár parasztok, részesítette, és bizonyos mértékben a A régió aromán lakossága. Az ideiglenes kormányt Kruševo városában hozták létre, ahol a felkelők augusztus 12-én kihirdették az alig tíz nap után túllépett Kruševói Köztársaságot. Augusztus 19-én a bolgár parasztok által az Adrianople Vilayet-ben szervezett, szorosan kapcsolódó felkelés egy nagy terület felszabadításához vezetett a , és ideiglenes kormányt hozott létre a Strandzha Köztársaságban, Vassilikóban . Ez körülbelül húsz napig tartott, mire a törökök letették. A felkelés elnyelte Koszovó és Szalonika vilajettjeit is. Mire a lázadás megkezdődött, számos legígéretesebb potenciális vezetőjét, köztük Ivan Garvanovot és az oszmánok már letartóztatták vagy megölték, és az erőfeszítéseket néhány hónapon belül megsemmisítették. A túlélőknek a következő években sikerült gerillakampányt folytatniuk a törökök ellen, ám ennek nagyobb hatása az volt, hogy az európai hatalmakat rábeszélte arra, hogy próbálják meggyőzni az oszmán szultánt arról, hogy Európában békülékenyebben kell viszonyulnia keresztény alattvalóihoz. (hu)
- Az ilindeni-preobrazseniei felkelés, vagy néha magyarul, és macedón szemszögből csak ilindeni felkelés, 1903. augusztus–október (bolgárul: Илинденско-Преображенско въстание, Ilindensko-Preobražensko vǎstanie; macedónul: Илинденско востание, Ilindenszko vosztanie; görögül: Εξέγερση του Ίλιντεν, Eksegersi tou Ilinden) szervezett lázadás volt az Oszmán Birodalom ellen, amelyet a Belső Macedón-Adrianápolyi Forradalmi Szervezet készített elő és hajtott végre a Legfelsőbb Macedón-Adrianápoli Bizottság támogatásával . A felkelés neve Ilindenre, Illés napjának nevére, valamint Preobrazsenie-re utal, ami színeváltozást jelent. A lázadás augusztus elejétől október végéig tartott, és hatalmas területet ölelt fel a Fekete-tenger keleti partjától az Ohridi-tó partjáig. A lázadás Macedónia régiójában a Monastiri vilajet középső és délnyugati részeinek nagy részét leginkább a helyi bolgár parasztok, részesítette, és bizonyos mértékben a A régió aromán lakossága. Az ideiglenes kormányt Kruševo városában hozták létre, ahol a felkelők augusztus 12-én kihirdették az alig tíz nap után túllépett Kruševói Köztársaságot. Augusztus 19-én a bolgár parasztok által az Adrianople Vilayet-ben szervezett, szorosan kapcsolódó felkelés egy nagy terület felszabadításához vezetett a , és ideiglenes kormányt hozott létre a Strandzha Köztársaságban, Vassilikóban . Ez körülbelül húsz napig tartott, mire a törökök letették. A felkelés elnyelte Koszovó és Szalonika vilajettjeit is. Mire a lázadás megkezdődött, számos legígéretesebb potenciális vezetőjét, köztük Ivan Garvanovot és az oszmánok már letartóztatták vagy megölték, és az erőfeszítéseket néhány hónapon belül megsemmisítették. A túlélőknek a következő években sikerült gerillakampányt folytatniuk a törökök ellen, ám ennek nagyobb hatása az volt, hogy az európai hatalmakat rábeszélte arra, hogy próbálják meggyőzni az oszmán szultánt arról, hogy Európában békülékenyebben kell viszonyulnia keresztény alattvalóihoz. (hu)
|
