| Property |
Value |
| dbo:abstract
|
- Az impala (Aepyceros melampus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj. Az impalaformák (Aepycerotinae) alcsaládjának az egyetlen élő képviselője. Ez az állat egy közepes termetű antilop, mely Afrika keleti és déli részein fordul elő. Az Aepyceros nevű emlősnem egyetlen élő képviselője. Az antilopot legelőször 1812-ben, Martin Hinrich Carl Lichtenstein német zoológus írta le. Hivatalosan 2 alfaja van elfogadva, a közönséges és elterjedtebb impala, azaz az Aepyceros melampus melampus, valamint az Aepyceros melampus petersi, mely nagyobb méretű és sötétebb színezetű, illetve fekete orrú. Vannak olyan kutatók is, akik 6 alfaját tartják számon. Az impala átlagos marmagassága 70-92 centiméter, míg testtömege 40-76 kilogramm között mozog. A szőrzete fényesen vörösesbarna. A bika szarva karcsú, líraalakú és 45-92 centiméter hosszú. Főleg nappal tevékeny. Éghajlattól és élőhelytől függően az impala lehet csordában élő vagy területvédő. Ennek az antilopfajnak a „társadalmában” három szociális réteg van: a területvédő bikák, a terület nélküli ifjú bikacsordák és a tehéncsordák. A ragadozók elöli futáskor kétféle ugrást is végrehajt, hogy azzal mutassa mennyire erős és gyors. Ez az állat egyaránt bokorevő és legelő; táplálékai között bokrok és fiatal Vachellia fák levelei, lágy szárú növények, perjefélék, gyümölcsök és az élőhelyén található különböző hüvelyestermések. Az évenkénti párzási időszaka akár három hétig is eltarthat, és májusban zajlik le, az esős évszak vége felé. Ekkortájt a bikák megküzdenek egymással a tehenek kegyeiért. A vemhesség körülbelül 6-7 hónapig tart; ennek végén egy borjú születik. Születése után a kis borjú védelem céljából lapulni kezd a fűben. Az elválasztás körülbelül 4-6 hónap után következik be. A fiatal bikákat elkergetik maguk mellől a tehenek, és ezek ifjú bikacsordákhoz csatlakoznak, míg a fiatal tehenek akár egész életükben is anyjuk mellett maradhatnak. Az impala főleg a szavannákat körülvevő vagy foltozó ligeterdőket választja élőhelyéül. Néha eme ligeterdők és szavannák közti ökotonokban is látható. A víz közelsége igen fontos számára, emiatt valamilyen vízforrás mellett él. A fekete orrú alfaj a legnyugatabbi impala; ez Angolában és az északnyugat-namíbiai található meg, míg a másik alfaj, az impala által elfoglalt többi területen él. Gabonba és a Dél-afrikai Köztársaságba visszatelepítették. Azokon a helyeken, ahol ez az antilop megtalálható, gyakorinak és közönségesnek számít; emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajként tartja számon. Azonban a ritkább fekete orrú alfajt ugyanez a szervezet sebezhetőnek minősíti. A sötét alfajnak 2008-ban csak kevesebb mint 1000 példánya létezett. (hu)
- Az impala (Aepyceros melampus) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába tartozó faj. Az impalaformák (Aepycerotinae) alcsaládjának az egyetlen élő képviselője. Ez az állat egy közepes termetű antilop, mely Afrika keleti és déli részein fordul elő. Az Aepyceros nevű emlősnem egyetlen élő képviselője. Az antilopot legelőször 1812-ben, Martin Hinrich Carl Lichtenstein német zoológus írta le. Hivatalosan 2 alfaja van elfogadva, a közönséges és elterjedtebb impala, azaz az Aepyceros melampus melampus, valamint az Aepyceros melampus petersi, mely nagyobb méretű és sötétebb színezetű, illetve fekete orrú. Vannak olyan kutatók is, akik 6 alfaját tartják számon. Az impala átlagos marmagassága 70-92 centiméter, míg testtömege 40-76 kilogramm között mozog. A szőrzete fényesen vörösesbarna. A bika szarva karcsú, líraalakú és 45-92 centiméter hosszú. Főleg nappal tevékeny. Éghajlattól és élőhelytől függően az impala lehet csordában élő vagy területvédő. Ennek az antilopfajnak a „társadalmában” három szociális réteg van: a területvédő bikák, a terület nélküli ifjú bikacsordák és a tehéncsordák. A ragadozók elöli futáskor kétféle ugrást is végrehajt, hogy azzal mutassa mennyire erős és gyors. Ez az állat egyaránt bokorevő és legelő; táplálékai között bokrok és fiatal Vachellia fák levelei, lágy szárú növények, perjefélék, gyümölcsök és az élőhelyén található különböző hüvelyestermések. Az évenkénti párzási időszaka akár három hétig is eltarthat, és májusban zajlik le, az esős évszak vége felé. Ekkortájt a bikák megküzdenek egymással a tehenek kegyeiért. A vemhesség körülbelül 6-7 hónapig tart; ennek végén egy borjú születik. Születése után a kis borjú védelem céljából lapulni kezd a fűben. Az elválasztás körülbelül 4-6 hónap után következik be. A fiatal bikákat elkergetik maguk mellől a tehenek, és ezek ifjú bikacsordákhoz csatlakoznak, míg a fiatal tehenek akár egész életükben is anyjuk mellett maradhatnak. Az impala főleg a szavannákat körülvevő vagy foltozó ligeterdőket választja élőhelyéül. Néha eme ligeterdők és szavannák közti ökotonokban is látható. A víz közelsége igen fontos számára, emiatt valamilyen vízforrás mellett él. A fekete orrú alfaj a legnyugatabbi impala; ez Angolában és az északnyugat-namíbiai található meg, míg a másik alfaj, az impala által elfoglalt többi területen él. Gabonba és a Dél-afrikai Köztársaságba visszatelepítették. Azokon a helyeken, ahol ez az antilop megtalálható, gyakorinak és közönségesnek számít; emiatt a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) nem fenyegetett fajként tartja számon. Azonban a ritkább fekete orrú alfajt ugyanez a szervezet sebezhetőnek minősíti. A sötét alfajnak 2008-ban csak kevesebb mint 1000 példánya létezett. (hu)
|
| dbo:wikiPageExternalLink
| |
| dbo:wikiPageID
| |
| dbo:wikiPageLength
|
- 51325 (xsd:nonNegativeInteger)
|
| dbo:wikiPageRevisionID
| |
| prop-hu:binomial
|
- Aepyceros melampus (hu)
- Aepyceros melampus (hu)
|
| prop-hu:binomialAuthority
| |
| prop-hu:classis
| |
| prop-hu:familia
| |
| prop-hu:genus
|
- Aepyceros (hu)
- Aepyceros (hu)
|
| prop-hu:genusAuthority
|
- Sundevall, 1847 (hu)
- Sundevall, 1847 (hu)
|
| prop-hu:imageCaption
|
- Fekete orrú impala bika (hu)
- Fekete orrú impala bika (hu)
|
| prop-hu:infraclassis
| |
| prop-hu:infraclassis+_
|
- Eutheria (hu)
- Eutheria (hu)
|
| prop-hu:infraordo
| |
| prop-hu:name
| |
| prop-hu:ordo
| |
| prop-hu:ordo+++_
|
- Scrotifera (hu)
- Scrotifera (hu)
|
| prop-hu:ordo++_
|
- Ferungulata (hu)
- Ferungulata (hu)
|
| prop-hu:ordo+_
| |
| prop-hu:phylum
| |
| prop-hu:rangeMap
|
- Aepyceros melampus.svg (hu)
- Aepyceros melampus.svg (hu)
|
| prop-hu:rangeMapCaption
|
- Elterjedési területe (hu)
- Elterjedési területe (hu)
|
| prop-hu:regnum
| |
| prop-hu:species
|
- A. melampus (hu)
- A. melampus (hu)
|
| prop-hu:status
| |
| prop-hu:subclassis
| |
| prop-hu:subfamilia
| |
| prop-hu:subordo
| |
| prop-hu:subordo+++_
|
- Artiofabula (hu)
- Artiofabula (hu)
|
| prop-hu:subordo++_
|
- Cetruminantia (hu)
- Cetruminantia (hu)
|
| prop-hu:subordo+_
|
- Ruminantiamorpha (hu)
- Ruminantiamorpha (hu)
|
| prop-hu:subphylum
| |
| prop-hu:superclassis
| |
| prop-hu:superfamilia
|
- Bovoidea (hu)
- Bovoidea (hu)
|
| prop-hu:superordo
|
- Laurasiatheria (hu)
- Laurasiatheria (hu)
|
| prop-hu:synonyms
|
- *Antilope melampus (Lichtenstein, 1812)
*Aepyceros holubi (Lorenz, 1894)
*Aepyceros johnstoni (Thomas, 1893)
*Aepyceros katangae (Lönnberg, 1914)
*Aepyceros pallah
*Aepyceros rendilis (Lönnberg, 1912)
*Aepyceros typicus (Thomas, 1893) (hu)
- *Antilope melampus (Lichtenstein, 1812)
*Aepyceros holubi (Lorenz, 1894)
*Aepyceros johnstoni (Thomas, 1893)
*Aepyceros katangae (Lönnberg, 1914)
*Aepyceros pallah
*Aepyceros rendilis (Lönnberg, 1912)
*Aepyceros typicus (Thomas, 1893) (hu)
|
| prop-hu:wikiPageUsesTemplate
| |
| prop-hu:wikicommonscat
|
- Aepyceros melampus (hu)
- Aepyceros melampus (hu)
|
| prop-hu:wikispecies
|
- Aepyceros melampus (hu)
- Aepyceros melampus (hu)
|
| dct:subject
| |
| rdfs:label
| |
| owl:sameAs
| |
| prov:wasDerivedFrom
| |
| foaf:isPrimaryTopicOf
| |
| is dbo:wikiPageRedirects
of | |
| is foaf:primaryTopic
of | |
