Property Value
dbo:abstract
  • Az Indo-Gangeszi-síkság, Gangesz-síkság vagy Hindusztáni-alföld egy 255 millió hektárnyi termőföldes terület, amely India északi és keleti területein, Pakisztán legnépesebb részein , Nepál déli részén és Banglades teljes egészén terül el. A terület az Indus és a Gangesz folyókról kapta a nevét. A síkság legnépesebb városai: Hiderábád, Multán, Iszlámábád, Ravalpindi, Fajszalábád, Lahor, Amritszár, , Dzsálandhár, , Ludhjána, Csandígarh, Delhi, Kánpur, , Lakhnau, Alláhábád, Váránaszi, Patna, Kalkutta, Guvahati és Dakka. Az Indo-Gangeszi-síkságot északról a hirtelenül emelkedő Himalája határolja, amely táplálja az ott hömpölygő számtalan folyót. Az ezeket összegyűjtő két folyórendszer értékes termőföldet hoz létre a területen. A síkság déli határát a , a és a adják. Az alföldet nyugatról az Iráni-fennsík határolja. (hu)
  • Az Indo-Gangeszi-síkság, Gangesz-síkság vagy Hindusztáni-alföld egy 255 millió hektárnyi termőföldes terület, amely India északi és keleti területein, Pakisztán legnépesebb részein , Nepál déli részén és Banglades teljes egészén terül el. A terület az Indus és a Gangesz folyókról kapta a nevét. A síkság legnépesebb városai: Hiderábád, Multán, Iszlámábád, Ravalpindi, Fajszalábád, Lahor, Amritszár, , Dzsálandhár, , Ludhjána, Csandígarh, Delhi, Kánpur, , Lakhnau, Alláhábád, Váránaszi, Patna, Kalkutta, Guvahati és Dakka. Az Indo-Gangeszi-síkságot északról a hirtelenül emelkedő Himalája határolja, amely táplálja az ott hömpölygő számtalan folyót. Az ezeket összegyűjtő két folyórendszer értékes termőföldet hoz létre a területen. A síkság déli határát a , a és a adják. Az alföldet nyugatról az Iráni-fennsík határolja. (hu)
dbo:wikiPageExternalLink
dbo:wikiPageID
  • 1163945 (xsd:integer)
dbo:wikiPageLength
  • 2275 (xsd:nonNegativeInteger)
dbo:wikiPageRevisionID
  • 23474740 (xsd:integer)
prop-hu:wikiPageUsesTemplate
dct:subject
rdfs:label
  • Indo-Gangeszi-síkság (hu)
  • Indo-Gangeszi-síkság (hu)
owl:sameAs
prov:wasDerivedFrom
foaf:isPrimaryTopicOf
is dbo:wikiPageRedirects of
is foaf:primaryTopic of