| dbo:abstract
|
- Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozó influenzavírusok emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzés útján (kis távolságra), közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal terjed, ezért a fertőzés megelőzésében a mindennapi higiénia szerepe megkerülhetetlen. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, orrfolyás, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, elesettség, később pedig száraz köhögés. Különösen időseknél léphetnek fel súlyos szövődmények: tüdőgyulladás, a homloküreg gyulladása, asztma, szívműködési zavarok. A tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. A kétnapos lappangási idő után számított egy héten belül a legtöbb tünet megszűnik, de a köhögés két hétig is kitart. Gyerekekben előfordulhat hasmenés és hányás, de felnőtteknél ezek ritkák. Ezek felülfertőzéstől alakulnak ki. Az influenzavírusok négy típusa közül az A, a B és a C fertőz embereket. Ez a D típus esetén még nem ismert, de feltehetően képes lenne rá. A beteg a lappangási időszak kezdetétől egészen a tünetek elmúlásáig fertőz. A teszteléshez köpetből, torokból, illetve orrból vesznek mintát. Számos gyorsteszt érhető el, ám a fertőzés nem biztos, hogy kimutatható. A vírus RNS-ét kimutató polimeráz láncreakció megbízhatóbb. A vírus terjedését lassítja a gyakori kézmosás, és a maszk viselése. A WHO a kockázati csoportok számára évenkénti oltást ajánl. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ajánlása féléves kortól szól. Az oltás három vagy négy típus ellen véd, és csak ritkán okoz komolyabb problémát. A vírus gyors mutálódása miatt évenként új oltóanyagot kell készíteni. Az antivirális szereket kipróbálták, de nem segítették a gyógyulást se csak máskülönben egészséges, se egyébként is beteg fertőzötteknél. Minden évben megindul az influenza. Évente világszerte 3-5 millió esetben okoz súlyos betegséget, és 290 000-650 000 beteg bele is hal. Az oltatlan gyerekek 20%-a, az oltatlan felnőttek 10%-a megfertőződik. A mérsékelt és a hideg égövben jellemzően a téli időszakban jelentkezik; a trópusokon is előfordul, ott egész évben. A legtöbb halott kisgyerek, idős, vagy krónikus beteg. Ritkán okoz pandémiát; a 20. században három influenzapandémia ismeretes: a spanyolinfluenza 1918-ban (17-100 millió halál); az ázsiai influenza 1957-ben (kétmillió halál); és a hongkongi influenza 1968-ban (egymillió halál). A WHO 2009-ben az új influenza A/H1N1 terjedését pandémiává nyilvánította. Nemcsak az emberre veszélyes, hanem más fajokra is, mint disznókra, lovakra és madarakra. (hu)
- Az influenza (grippe) egy vírus által okozott fertőző betegség. A kórokozó influenzavírusok emlősöket és madarakat képesek megfertőzni. A betegség az emberek között cseppfertőzés útján (kis távolságra), közvetlen testi érintkezéssel vagy a beteg által megérintett tárgyakkal terjed, ezért a fertőzés megelőzésében a mindennapi higiénia szerepe megkerülhetetlen. Fő tünetei a hirtelen kezdődő láz, orrfolyás, torokfájás, izomfájdalom, fejfájás, fáradtság, elesettség, később pedig száraz köhögés. Különösen időseknél léphetnek fel súlyos szövődmények: tüdőgyulladás, a homloküreg gyulladása, asztma, szívműködési zavarok. A tünetek különböző súlyosságúak lehetnek. A kétnapos lappangási idő után számított egy héten belül a legtöbb tünet megszűnik, de a köhögés két hétig is kitart. Gyerekekben előfordulhat hasmenés és hányás, de felnőtteknél ezek ritkák. Ezek felülfertőzéstől alakulnak ki. Az influenzavírusok négy típusa közül az A, a B és a C fertőz embereket. Ez a D típus esetén még nem ismert, de feltehetően képes lenne rá. A beteg a lappangási időszak kezdetétől egészen a tünetek elmúlásáig fertőz. A teszteléshez köpetből, torokból, illetve orrból vesznek mintát. Számos gyorsteszt érhető el, ám a fertőzés nem biztos, hogy kimutatható. A vírus RNS-ét kimutató polimeráz láncreakció megbízhatóbb. A vírus terjedését lassítja a gyakori kézmosás, és a maszk viselése. A WHO a kockázati csoportok számára évenkénti oltást ajánl. A Centers for Disease Control and Prevention (CDC) ajánlása féléves kortól szól. Az oltás három vagy négy típus ellen véd, és csak ritkán okoz komolyabb problémát. A vírus gyors mutálódása miatt évenként új oltóanyagot kell készíteni. Az antivirális szereket kipróbálták, de nem segítették a gyógyulást se csak máskülönben egészséges, se egyébként is beteg fertőzötteknél. Minden évben megindul az influenza. Évente világszerte 3-5 millió esetben okoz súlyos betegséget, és 290 000-650 000 beteg bele is hal. Az oltatlan gyerekek 20%-a, az oltatlan felnőttek 10%-a megfertőződik. A mérsékelt és a hideg égövben jellemzően a téli időszakban jelentkezik; a trópusokon is előfordul, ott egész évben. A legtöbb halott kisgyerek, idős, vagy krónikus beteg. Ritkán okoz pandémiát; a 20. században három influenzapandémia ismeretes: a spanyolinfluenza 1918-ban (17-100 millió halál); az ázsiai influenza 1957-ben (kétmillió halál); és a hongkongi influenza 1968-ban (egymillió halál). A WHO 2009-ben az új influenza A/H1N1 terjedését pandémiává nyilvánította. Nemcsak az emberre veszélyes, hanem más fajokra is, mint disznókra, lovakra és madarakra. (hu)
|
