| dbo:abstract
|
- Az információs jószág a azokat a javakat jelöli, melyek piaci értékét információtartalmuk határozza meg. Az információs javak lehetnek közjavak és magánjavak is. Ha az adott információs jószágból bárki szabadon fogyaszthat, azaz nem zárható ki a fogyasztásból, és az egyik fogyasztása befolyásolja a többi (versengő) esélyeit, akkor közös jószágról beszélünk. Példa erre egy olyan ingyen megtekinthető múzeumi tárlat, ahová csak korlátozott számú ember fér be egyszerre. Ha viszont az egyik fogyasztó nem befolyásolja a többit, akkor közösségi jószágról van szó, ilyen például egy köztéri szobor. A technikai reprodukció korszakában rengeteg vált gyakorlatilag közösségi jószággá. A digitális tartalmak estében például korlátlan számú másolat készíthető, azaz bármennyien élvezhetjük őket, anélkül, hogy a többi fogyasztót ez megrövidítse. Tágabb nézőpontból szemlélve a másolás kérdését, már más a helyzet. A másolás révén megkárosított ipar az alacsonyabb profit miatt hosszú távon már gyengébb minőségű termékeket kénytelen előállítani, ebből a szemszögből inkább közös jószágokról beszélhetünk. Egy felfogás szerint az információs javak lényegi tulajdonsága, hogy a fogyasztás nem kizárható, hiszen az információ terjedése szinte meggátolhatatlan. Ha egy festményt felvásárol egy gyűjtő és csak maga gyönyörködik benne, akkor egy potenciális közösségi jószág átváltozik tisztán magánjószággá, kizárhatóvá és versengővé. Klubjószágoknak is nevezhetjük az információs jószágok jelentős részét, hiszen a moziba, vagy a színházba jegyet kell vásárolni, viszont (bizonyos keretek között) a fogyasztás élvezeti értékét nem befolyásolja, hogy hányan vesznek részt az adott előadáson. (hu)
- Az információs jószág a azokat a javakat jelöli, melyek piaci értékét információtartalmuk határozza meg. Az információs javak lehetnek közjavak és magánjavak is. Ha az adott információs jószágból bárki szabadon fogyaszthat, azaz nem zárható ki a fogyasztásból, és az egyik fogyasztása befolyásolja a többi (versengő) esélyeit, akkor közös jószágról beszélünk. Példa erre egy olyan ingyen megtekinthető múzeumi tárlat, ahová csak korlátozott számú ember fér be egyszerre. Ha viszont az egyik fogyasztó nem befolyásolja a többit, akkor közösségi jószágról van szó, ilyen például egy köztéri szobor. A technikai reprodukció korszakában rengeteg vált gyakorlatilag közösségi jószággá. A digitális tartalmak estében például korlátlan számú másolat készíthető, azaz bármennyien élvezhetjük őket, anélkül, hogy a többi fogyasztót ez megrövidítse. Tágabb nézőpontból szemlélve a másolás kérdését, már más a helyzet. A másolás révén megkárosított ipar az alacsonyabb profit miatt hosszú távon már gyengébb minőségű termékeket kénytelen előállítani, ebből a szemszögből inkább közös jószágokról beszélhetünk. Egy felfogás szerint az információs javak lényegi tulajdonsága, hogy a fogyasztás nem kizárható, hiszen az információ terjedése szinte meggátolhatatlan. Ha egy festményt felvásárol egy gyűjtő és csak maga gyönyörködik benne, akkor egy potenciális közösségi jószág átváltozik tisztán magánjószággá, kizárhatóvá és versengővé. Klubjószágoknak is nevezhetjük az információs jószágok jelentős részét, hiszen a moziba, vagy a színházba jegyet kell vásárolni, viszont (bizonyos keretek között) a fogyasztás élvezeti értékét nem befolyásolja, hogy hányan vesznek részt az adott előadáson. (hu)
|
